A brit Arm Holdings-ot szokás a félvezetőipar Svájcaként azonosítani, a cég ugyanis - eddig - egyfajta semleges szereplőként minden gyártónak licencelte saját utasításkészletét, dizájnját, mely nélkül ma nem (vagy legalábbis nem ebben a formában) létezne egyetlen okostelefonba szánt rendszerprocesszor sem, ahogy azok a nagy számítási kapacitású, méregdrága chipek sem, melyek a mesterséges intelligencia modellek tanításában és üzemeltetésében vesznek részt.

Barátból ellenség

Idén azonban mindez megváltozhat, az Arm ugyanis még idén befejezheti saját, teljesen házon belül gründolt adatközponti chipjének a fejlesztését, ami az eddigi partnerek termékeinek direkt konkurensévé válhatnak - írja riportjában a Financial Times.

A japán SoftBank többségi tulajdonában lévő cég ráadásul már sikeresen össze is hozta az első, nagyobb volumenű üzletet az új részlegnek. A vevő az a Meta lehet, mely néhány héttel ezelőtt arról számolt be, hogy 2025-ben 65 milliárd dollárt ruház be a mesterséges intelligencia megoldások fejlesztésébe, melynek nagy része infrastruktúra-beruházás lesz, azaz szervereket és más célhardvereket vásárolhat belőlük a cég, melyeket meglévő vagy épülő adatközpontjaiban helyez el.

A lengyelek az új németek A lengyel informatikát már nyugati mércével kell nézni, mi is így tettünk az 52. kraftie adásban.

Az Arm új chipjéről egyelőre annyit tudni nem hivatalos forrásokból, hogy egy általánosabb célú szerverprocesszor lesz, nem pedig az Nvidia által szállított GPU-khoz hasonló szörnyeteg - ilyen megoldással rendelkezik jelenleg az Amazon, a Google és a Microsoft is, illetve az egyik legnagyobb partnernek számító Qualcommnál is készül ilyen megoldás, mely szintén részt vett a Meta fenti tenderén.

A Qualcommal az utóbbi időben egyébként sem ápol túl jó viszonyt az Arm, a két cég nemrég perre ment egymással egy licenceléssel kapcsolatos jogvita miatt, mely a Nuvia felvásárlásából fakadt. 

Az Arm új üzleti stratégiája ebben a perben is terítékre került, mely kapcsán Rene Haas, a vállalat vezérigazgatója eskü alatt jelentette ki, hogy cége semmilyen tekintetben nem számít processzorgyártónak, így a Qualcomm riválisának sem. 

Ám tavaly tavasz óta gyakorlatilag nyílt titok, hogy a cég stratégiát kíván váltani, amit a Reuters által megszerzett dokumentumok is megerősítenek. Ezek alapján az Arm tavaly november óta aktívan próbál a félvezetőipari szereplőktől magához csábítani felsővezetőket azzal a céllal, hogy a vállalat processzorarchitektúra-tervezőből saját, adatközpontba szánt szilíciummal rendelkező szereplőjévé váljon az értékláncnak.

Egyszer már majdnem kapituláltak

Az Arm 2020-ban kis híján már elvesztette a függetlenségét, amikor az Nvidia 40 milliárd dolláros felvásárlási ajánlatot tett a cégre. Az erős szabályozói ellenállás miatt a cég végül elengedte ezt a tervet - akkor a legtöbb régióban éppen azt kifogásolták a versenyjogi hatóságok, hogy az Arm bekebelezésével az Nvidia erősebb piaci dominanciát építhetne ki magának, kiszorítva a versenytársakat.

Az Arm a meghiúsult akvizíciót követően tőzsdére ment, piaci értéke pedig ma meghaladja a 173 milliárd dollárt. A társaság papírjainak árfolyama a kitartó AI-láznak köszönhetően csak idén 29%-kal erősödött.