Tavaly rárúgta az ajtót az import a hazai e-kereskedelemre
Olyan átalakuláson ment át a magyarországi e-kereskedelmi piac, melyre negyed évszázados történelme óta nem volt példa a szektorban: 2024-ben az e-kereskedelem fejlődésének motorját már nem a belföldi és EU-s kereskedők jelentették, hanem a határon túli import kereskedelem.
2024-ben beköszöntött az importéra a magyarországi e-kereskedelemben, vagyis nagyobb forgalomnövekedést produkáltak a Magyarországon és az EU-n kívüli szereplők (azaz jellemzőn a kínaiak), mint a belföldiek - hívja fel a figyelmet a PwC Digitális Kereskedelmi Körkép riportjának legújabb kiadása, melyet a Digitális Kereskedelmi Szövetség közreműködésével készített.
Bár még csak az első három negyedév kapcsán áll rendelkezésre teljes körű adat, a PwC mérései szerint a teljes piac 2024-es, összesített forgalma kb. 1920 milliárdos szinten zárhatott, éves szinten 15%-os bővülés mellett. Ebből a teljes tortából a belföldi és EU-s kereskedők 10%-os növekedés mellett mintegy 1600 milliárd forintot tesznek ki, melyhez az import e-kereskedelem – amit elsősorban a Temu dominál – további 330 milliárd forintot ad hozzá.
A régiós és nemzetközi verseny fokozódása mellett már a termékkategóriák tekintetében is turbulenssé vált a piac: míg az FMCG és a szépségápolási szektor továbbra is jelentős növekedést mutat (+24% és +23%), addig például a ruházati, lakásfelszerelési és barkács kategóriák forgalma visszaesett, amit főként az importtermékek árnyomása és a vásárlói szokások átalakulása magyaráz a kutatást készítők szerint.
Így blokkold a karriered Golden handcuffs és társai: a 49. adásban összeszedtünk pár dolgot, amit IT szakemberként érdemes elkerülni.
A kutatásban részt vett e-kereskedők véleménye alapján a hazai webáruházak számára a legnagyobb kihívást az új vásárlók szerzése (48%), a vásárlási gyakoriság növelése (39%) és a tőkehiány (35%) jelentik. A növekvő külföldi verseny és a piacterek térnyerése (27%) pedig tovább növeli a prést a hazai szereplőkön.
A tavalyi évben egyértelműen dominálta a piacot (nem csak Magyarországon, hanem más régiókban is) a kínai PDD Holdingshoz tartozó Temu.
A kínai piactér a PwC csomaglogisztikai adatszolgáltatásokon alapuló iparági mérései szerint 2024-ben több mint 9 millió teljesített megrendelést generált, amihez – online vásárlói felmérések alapján – mintegy 110 milliárd forintos forgalmat bonyolított le, az aktív vásárlói bázisa pedig elérte az 1,8 millió főt.
A Temu elleni harcban a hazai és nemzetközi piac szereplői ugyanakkor leginkább nem egymásra, hanem a szabályozókra és a geopolitikai folyamatokra támaszkodhatnak. A kínai cégek gyakorlatát vizsgáló versenyhatósági eljárások első eredményei, megállapításai idén várhatók, ezzel párhuzamosan a Kínából érkező kis értékű csomagok vámmentességét eltörlő uniós és amerikai törekvések is megállíthatják az ázsiai szereplők eddigi mindent elsöpörni látszó lendületét.