A "vonalas telefon sorsára juthat a vezetékes internet" címmel közölt részletet egy tavalyi kutatásból kedd délelőtt a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), mely egyes, uniós országokban tapasztalható trendeket hasonlít össze a magyarországi helyzettel. A szervezet szerint alaptézis, hogy az egyre kedvezőbb árú és folyamatosan fejlődő mobilnet a jövőben felválthatja a vezetékes technológiát, de hogy ez pontosan mikor következik majd be, azt egyelőre senki nem látja biztosan.

A kutatás szerint Magyarországon ugyan továbbra is növekszik a vezetékes előfizetések száma, egy évtizede azonban ez még évi öt-hat százalékos emelkedést jelentett, míg 2024-ben már csupán egyszázalékos bővülést figyelhettünk meg. Az OECD 2023-as adataiból mindeközben az is látható, hogy nyolc uniós országban már csökkenni kezdett a vezetékes internetre előfizetők száma - hívja fel a figyelmet a hatóság.

Az NMHH elemzői szerint mindenütt a mobilinternet-használat gyors felfutása ágyazott meg elsősorban a vezetékes szolgáltatások visszaesésének – ha ugyanis valahol a szolgáltatók nagyon jó minőségű és kedvező árú mobilinternetet kínálnak, sok fogyasztó meggondolja, egyáltalán szüksége van-e még vezetékes internet-előfizetésre saját igényei kielégítéséhez.

Így blokkold a karriered Golden handcuffs és társai: a 49. adásban összeszedtünk pár dolgot, amit IT szakemberként érdemes elkerülni.

A hatóság ugyanakkor két fontos tényezővel nem számol az érvelése során. Bár jó pár éve létezik már Magyarországon olyan mobilnet-alapú szolgáltatás, mely kifejezetten a vezetékes net kiváltására jött létre (Yettel OtthoNet/IrodaNet), a két nagy, vezetékes lábbal is rendelkező mobilszolgáltató (Telekom, One) az elmúlt években súlyos milliárdokat ölt a vezetékes infrastruktúra fejlesztésébe, így üzletileg egyáltalán nem érdekelt abban, hogy annak házon belül konkurenciát állítson.

Ennek köszönhető, hogy egyik versenytárs szolgáltató kínálatában sincs még valódi, vezetékes net kiváltására létrehozott mobilszolgáltatás, és bár korlátlan mobilnet-csomagok mindenhol elérhetők, ezek a szerződési feltételek szerint többnyire csak kijelzővel rendelkező mobilkészülékben használhatók.

Az NMHH emellett nem számol a két technológia közt húzódó - ma még fennálló - óriási kapacitáskülönbséggel sem. Pedig pont a hatóság saját, piaci gyorsjelentései alapján látszik a legjobban ennek az előfizetői szokásokra gyakorolt hatása.

Ami a csövön kifér

Bár az internetet forgalmazó mobiltelefonos előfizetések fajlagos adatforgalma évről-évre nő, egy lakossági vezetékes internetkapcsolaton még így is nagyságrendileg tízszer annyi adatot tölt le egy előfizető (a teljes képhez hozzátartozik, hogy egy ilyen kapcsolatot a mobillal ellentétben jellemzően több kliens használ párhuzamosan).

Az úgynevezett nagyképernyős mobilelőfizetések száma ráadásul az évek során a lakossági szegmensben folyamatosan csökkent, a szegmens fajlagos adatforgalma pedig a "valódi" mobilelőfizetésekkel szemben évek óta stagnál. A Yettel FWA-termékeire eközben a statisztikák alapján valószínűsíthetően százezernél lényegesen kevesebben fizettek elő, miközben a lakossági vezetékesnet-előfizetők száma meghaladja a 3,1 milliót Magyarországon.

A hatóság legfrissebb mobilpiaci elemzése szerint a nagyképernyős előfizetések számának felfutása, majd a fokozatos csökkenés elsősorban a koronavírus-járványnak, illetve a munkavégzési szokások azzal járó változásának (távmunka) volt betudható, hasonló mozgás ugyanakkor a vezetékesnet-piacon egyáltalán nem volt tapasztalható az elmúlt években.