Visszahőkölt az EU a nagy tech cégek elégedetlenkedésére
Felülvizsgálja az Európai Bizottság az Apple, a Meta és az Alphabet ellen indított DMA-vizsgálatait, miután a kapuőrök hangot adtak annak, hogy túl szigorú az uniós szabályozás.
Március 7-től kötelezően alkalmazandó az Európai Unió digitális piacokat szabályozó jogszabályi kerete, a Digital Markets Act (DMA), mely alapján az Európai Bizottság nem egészen három héttel a végső határidőt követően megindította első eljárásait a nagy technológiai multik közül három céggel, a Meta-val, a Google-lel és az Apple-lel szemben. Ezeket az ügyeket a szakma és a szabályozói politika egyaránt a DMA első, presztízsértéket képviselő próbatételének tekinti.
A helyzet azonban változott az elmúlt hónapok alatt, miután a kapuőrnek minősített vállalatok arra kérték Donald Trump amerikai elnököt, hogy helyezzen nyomást az Európai Unióra az ellenük irányuló ellenőrzési folyamatokkal kapcsolatban, melynek eredményeként az Európai Bizottság újraértékeli a vizsgálatokat. A belsős források elmondása szerint a felülvizsgálat eredményeként Brüsszel enyhítheti a tavaly március óta indított vizsgálatok hatókörét, hiába van szó az egyik legszigorúbbnak számító szabályozásról, már ami a DMA-t illeti.
2025: neked mennyi pénzt ér meg a home office? Itt vannak az IT munkaerőpiaccal kapcsolatos 2025-ös prognózisaink.
A felülvizsgálati folyamat ideje alatt minden korábbi döntés és bírság felfüggesztésre kerül, de az ügyekkel kapcsolatos technikai munka tovább folytatódik. Az Apple, a Meta, a Google és az Európai Bizottság nem kommentálta egyelőre a hírt.
A DMA többek között a nagy technológiai óriások hatékonyabb szabályozásának ígéretével jött létre többéves jogalkotói procedúrát követően, melynek egyik kimondott célja, hogy az eljárás alá vont cégeket - amennyiben nem vállalnak önkéntes kötelezettségeket - a korábbiaknál gyorsabban a helyes irányba lehessen terelni akár kötelezettségek vagy bírság kiszabásával. A DMA-ban foglaltakat megsértő vállalatokra minden eddiginél szigorúbb fellépés és akár az éves, globális árbevétel 10%-át (visszaesőknél 20%-ot) elérő bírság is várhat, extrém esetben pedig strukturális változtatásokat (pl. feldarabolás, egyes részlegek leválasztása) is előírhat a Bizottság a szabályszegőknek.