Világszerte szorosabban fogja az USA az AI-chipeket
A leköszönő Biden-adminisztráció még utoljára szigorít, és további kiskapukat zár be új védőkorlátok felhúzása mellett Kína felé az AI-technológiáihoz való hozzáférésben.
Az Egyesült Államok Kormánya hétfőn további szigorításokat jelentett be a mesterségesintelligencia-chipek és a kapcsolódó technológiák exportjára vonatkozóan, ami tovább mélyíti a szakadékot az USA és Kína között. Az új szabályozás korlátozza a legtöbb országba exportálható AI chipek számát, és korlátlan hozzáférést tesz lehetővé Amerika legközelebbi szövetségesei számára az amerikai technológiához, ugyanakkor korlátozza a Kínába, Oroszországba, Iránba és Észak-Koreába irányuló exportot.
Az elnökként leköszönő Joe Biden utolsó napjaiban nyilvánosságra hozott új szabályok tovább segítik az amerikaiakat abban, hogy megőrizzék domináns státusztukat az AI területén azáltal, hogy szigorúan fogják a rendelkezésükre álló technológiákat. A rendelet a közzétételtől számított 120 napon belül lép hatályba, egyelőre nem világos, hogy Donald Trump megválasztott elnök hivatala miként fogja érvényesíteni az új szabályokat, de a két kormányzat hasonlóan gondolkodik a Kína által jelentett veszéllyel kapcsolatban.
2025: neked mennyi pénzt ér meg a home office? Itt vannak az IT munkaerőpiaccal kapcsolatos 2025-ös prognózisaink.
Új korlátozások képnek életbe az AI-modellek betanításához szükséges grafikus feldolgozóegységekre, azaz GPU-kra vonatkozóan, melyeket javarészt az Nvidia és az AMD készít. A főbb felhőszolgáltatók, mint a Microsoft, a Google és az Amazon globális engedélyeket kérhetnek adatközpontok építésére, amely mentesíti projektjeiket az AI chipekre vonatkozó országkvóták alól. Az engedély megszerzéséhez azonban a vállalatoknak szigorú feltételeket és korlátozásokat kell betartaniuk, köztük szigorúbb biztonsági előírásokat és jelentési kötelezettségeket. A szabályok néhány kivételtől eltekintve globális licencelési követelményeket írnak elő bizonyos chipekre, és a legfejlettebb "zárt súlyú" AI-modellek is szigorúbb kontroll alá esnek.
A rendelet három szintre osztja a világot: 18 szövetséges ország egyes szintű országnak minősül, köztük Japán, Nagy-Britannia, Dél-Korea és Hollandia lényegében mentesül a szabályok alól. A második szintet jelentő Oroszország, Kína és Irán számára pedig teljesen titott a technológiai export, ezen felül a legerősebb „zárt” AI-modellek értékesítése is tiltottá válik. A legnagyobb csoportot jelentő, mintegy 120 másik országot magába foglaló harmadik szinten többek közt Szingapúr, Izrael, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emirátusok korlátozássokkal juthatnak hozzá a technológiákhoz. Mindezzel az elsődleges cél az lehet, hogy Kína harmadik országokon, különösen a Közel-Keleten keresztül se férhessen hozzá chipekhez.
Ezen felül fontos változás még, hogy az USA-ban székelő szolgáltatók, mint az AWS és a Microsoft teljes AI-számítási teljesítményük 50%-át telepíthetik az Egyesült Államokon kívül, legfeljebb 25%-át az egyes szintű országokon kívül, és nem több mint 7 százalékot egyetlen nem egyes szintű országba.
A lépés egyes iparági szereplők erős kritikáját vívta ki, az Nvidia például egyáltalán nem örül az új szabályoknak, mely szerint a szigorítások inkább visszavetnék az amerikai technológiákat a piacon és az ország vezető szerepét is veszélyeztetik. Ken Glueck, az Oracle ügyvezető alelnöke már a tervezet idején úgy fogalmazott, hogy az intézkedés „az amerikai technológiai ipar egyik legkárosabb szabályozásaként” vonulhat be a történelembe.