Hadsereget segítő cégként listázta az USA a Tencentet
Ugyan azonnali szankciókkal nem jár, közvetetten azonban negatív következményei lehetnek a Pentagon frissített listájának, mely a kínai hadsereggel vélhetően együttműködő helyi cégeket tartalmazza.
Az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma több technológiai céget is felrakott a kínai hadsereggel együttműködő vállalatok listájára, köztük a Changxin Memory Technologies, a dróngyártó Autel Robotics-t, a vezeték nélküli rendszereket fejlesztő Quectel Wireless-t és az üzenetküldőjéről és játékairól ismert Tencentet. A listára felkerült a CATL akkumulátorgyártó is, amely a Teslát, a Fordot és a BMW-t szolgálja ki. A Pentagon egyben néhány vállalatot törölt a nyilvántartásból: az AI-jal foglalkozó Beijing Megvii Technology és a China Telecommunications Corporation már nem felelnek meg a jelölés feltételeinek.
A „Section 1260H” néven ismert, kínai hadiiparral kapcsolatba hozható cégeket listázó szövetségi nyilvántartás így már 134 vállalatot tartalmaz. A nyilvántartást évente kell összeállítani az USA-ban működő vállalatok listázásához, melyekkel kapcsolatban felmerül a gyanú, hogy tevékenységükkel részt vesznek a kínai katonai-polgári fúziós stratégiában, melynek célja a Népköztársaság modernizálásához és védelméhez szükséges technológiák biztosítása a helyi cégekkel együttműködésben.
2025: neked mennyi pénzt ér meg a home office? Itt vannak az IT munkaerőpiaccal kapcsolatos 2025-ös prognózisaink.
A frissített lista nem konkretizálja, hogy a Tencent miért vált gyanússá, sőt a vállalat szerint tévedésről lehet szó, ezért fellebbezést tervez. A vállalat szóvivője szerint nem tartja magát sem katonai vállalatnak, sem beszállítónak, így lista nincs számottevű hatással az üzletmenetére sem. Az viszont már elég alapot szolgáltathat az amerikaiaknak, hogy a Tencent tulajdonában lévő WeChat üzenetküldő platform és fizetési szolgáltatás szervesen beépült a kínai állampolgárok kommunikációjába, és a feltételezések szerint a kormányzat egyik kedvelt csatornája. Kanada ennél drasztikusabb utat választott, egyenesen kitiltotta az alkalmazást a kormányzati eszközökről.
A listára való felvétel korántsem hoz magával olyan súlyos következményeket, mint a kereskedelmi feketelisták, vagy "entity list"-ek, mivel nem jelentenek semmilyen konkrét azonnali tilalmat vagy korlátozást. Közvetetten azonban negatívan érintheti a cégeket, mivel egyfajta figyelmeztetésként szolgál az amerikai szervezetek és cégek számára az ezekkel a vállalatokkal kötött üzlet kockázatairól. Az amerikai pénzügyminisztérium szintén nagyobb eséllyel vethet ki szankciókat az érintett vállalatokra. Amennyiben egyes szervezetek úgy döntenek, hogy felhagynak az 1260-as listára vett cégekkel, az egyben problémákat is okozhat az ellátási láncban.
A CATL számára olyan szempontból lehet kellemetlen a nyilvántartásba vétel, hogy bonyolodhat a Teslával való kapcsolata. A Tencent listázása pedig a Microsoft számára okozhat fejtörést, mivel a kínaiak fejlesztik a Call of Duty mobilverzióját, ami az Activision Blizzard felvásárlásával került a tulajdonába. Nem kizárható ezek után az sem, hogy az USA markánsabban lépjen fel a WeChat ellen a TikTok ellen indított hadjárat mintájára, mivel könnyebb célpontnak bizonyulhat kisebb amerikai felhasználói bázisa miatt.