Ismét lecsapták az amerikai hálózatsemlegességet
A hálózatsemlegességért folytatott elhúzódó harc újabb fontos fordulathoz ért az Egyesült Államokban, miután a fellebbviteli bíróság érvénytelenítette a kommunikációs szabályozó hatóság áprilisi végzését, amely az internetszolgáltatókat az általános szolgáltatók közé sorolta volna.
Egy amerikai fellebbviteli bíróság szerint a Szövetségi Kommunikációs Bizottság (FCC) nem rendelkezik megfelelő jogkörrel ahhoz, hogy visszaállítsa a hálózatsemlegességi szabályokat. A döntés lényegében a leköszönő Biden-adminisztrációt érintő utolsó csapások egyike, amely prioritásként kezelte a nyílt internet szabályainak visszahozását, ennek érdekében Biden 2021-ben írt alá egy végrehajtási rendeletet. A bíróság szerint az internetszolgáltatók az 1934. évi kommunikációs törvény értelmében „információs szolgáltatást” kínálnak, nem pedig „távközlési szolgáltatást” - az utóbbi szigorúbb FCC-szabályozása alá tartozik, ami azt jelenti, hogy az ügynökségnek nincs hatásköre a hálózatsemlegességi törvények visszaállítására.
A hatodik körzeti bíróság testülete szerint az FCC nem állíthatja vissza a Barack Obama volt demokrata párti elnök által 2015-ben bevezetett szabályokat, melyek visszavonását a bizottság 2017-ben szavazta meg Donald Trump republikánus elnök beiktatásakor. A nagyjából két és fél évet megélt szabályozást a korábbi bizottság (még demokrata vezetéssel) vezette be, de a republikánusok szemét eleve csípte az internetszolgáltatókat a telekommunikációs törvény hagyományos telefonhálózatokhoz soroló szabályozás, amelyet a republikánus vezetésű FCC sietett is eltörölni.
2025: neked mennyi pénzt ér meg a home office? Itt vannak az IT munkaerőpiaccal kapcsolatos 2025-ös prognózisaink.
Ennek részeként a szabályozás kimondottan tiltotta az ISP-knek a internetes oldalak és szolgáltatások blokkolását, lassítását, a fizetett priorizációt, és úgy általában a különböző szereplőkhöz tartozó adatforgalom megkülönböztetett kezelését.
Már akkor is sejteni lehetett, hogy a netsemlegesség kérdése nem zárult le véglegesen: még sok képviselő állt a hálózatsemlegesség pártján, és mivel az eltörölt szabályozás jelentős népszerűségnek örvendett, szinte biztosnak tűnt, hogy a következő választási ciklusban a hálózatsemlegesség kérdése az egyik legfontosabb kampánytéma marad.
A kerületi fellebbviteli bíróság döntését megelőzte az a fontos mozzanat, hogy az USA legfelsőbb bírósága 2024. júniusban hatályon kívül helyezte a négy évtizedes Chevron-doktrínát a Loper Bright Enterprises kontra Raimondo ügyben hozott ítélet eredményeként. Ez lényegében azt jelenti, hogy amikor a kongresszus nem nyilvánul meg vagy kétértelműen dönt egy adott jogszabály végrehajtására vonatkozó konkrét szabályok kapcsán, a bíróságoknak nem kell többé a kormányzat alá tartozó hatóságok jogszabály-értelmezéséhez tartaniuk magukat. Ezzel a bíróságok és nem a szabályozó hatóságok váltak a végső szabályalkotókká.
Mivel a távközlési ipar és az internetszolgáltatók következetesen ellenezték a hálózatsemlegességet, ezért a hatodik körzeti fellebbviteli bírósághoz a következő hónapban, már júliusban petíciót nyújtott be számos távközlési szereplő és kereskedelmi csoport a hálózatsemlegesség újbóli beiktatásának ellehetetlenítése érdekében, a Loper Bright ügy eredményére hivatkozva.