Szabályokat hozott az Artisjus az MI-vel készített zenékre

A hazai előadók jogait kezelő Artisjus legfontosabb egyesületi ügyekben döntéseket hozó Küldöttgyűlése december ötödikén fontos módosításokat fogadott el az úgynevezett Feloszlatási Szabályzathoz. Nagy előrelépés, hogy szabályok születtek többek között a generatív mesterséges intelligencia közreműködésével alkotott művek és a paródiák műbejelentéséről, ami azt mutatja, hogy már itthon is elindulnak az intézkedések, amelyek reagálnak a zeneipart is érintő generatív technológiai trendre.

A hatályos szerzői jogi törvény szerint csak ember lehet szerző, ezért a kizárólag AI által létrehozott alkotások nem részesülnek szerzői jogvédelemben, és nem jelenthetők be az Artisjusnál. Azonban ha egy ember hoz létre zeneművet valamilyen AI-eszköz segítségével, a szerző csak az lehet, aki szellemi tevékenységével hozzájárult a mű megalkotásához - az „AI" semmilyen formában nem minősülhet szerzőnek vagy társszerzőnek. Mivel egyre több zenei mű készül generatív technológiával, fontos megkülönböztetni az AI által létrehozott termékeket (amelyek nem védettek) és az ember által készített, szerzői jog által védett zeneműveket.

Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.

A január elsején hatályba lépő változás után az AI igénybevételével alkotott művek bejelentésekor nyilatkozatot kell benyújtani arról, hogy a mű megírásához AI-t is használtak, és arról is, hogy ennek ellenére az alkotás általa ismert folyamatát tekintve a mű szerzői jog által védett (tehát emberi alkotótevékenység eredménye). A jogosult a műbejelentéskor köteles feltüntetni az AI alkalmazását, és ilyen esetben, ha a bejelentett művek védettsége kétséges, az Artisjus további adatbekéréssel vagy másként további vizsgálatokat végezhet - írja honlapján a szervezet.

Az Artisjus december elején felhívta a figyelmet az első olyan tanulmányra is, amely globális szinten mérte fel, hogy mik lehetnek a generatív MI gazdasági hatásai a zenei és az audiovizuális területeken. A jogvédő iroda szerint levonható a következtetés, hogy ha a jelenlegi jogi szabályozás megmarad, akkor az alkotók nem fognak profitálni a generatív MI forradalmából.

A CISAC szakmai szervezet által rendelt, a PMP Strategy piackutató által készített nemzetközi tanulmány szerint 2028-ig a zenei alkotók jövedelméből 10 milliárd euró kiesést okozhat a generatív mesterséges intelligencia, öt év múlva ez az AI nélküli szcenárióhoz képest 24%-os visszaesés. Már most sikeresek és ismertek azok a szolgáltatások, amelyekkel a felhasználók zenéket írathatnak szöveges promptokkal, ezeket megoszthatják egymással.

Várható az is, hogy erre szakosodott cégek árasztják el a stream szolgáltatók katalógusát MI-vel generált zenékkel - főként a relaxációt, tanulást, fókuszálást, elalvást stb. segítő playlisteket. Sokak szerint várható az is, hogy maguk a szolgáltatók is készítenek ilyen zenéket, amelyeket általános és személyre szabott playlistek segítségével juttatnak el a hallgatókhoz (amennyiben továbbra is megmarad az a jogi keret, amelyben ezek költséghatékonyabbak a szolgáltatók számára). Az elemzés szerint 2028-ra várhatóan a streaming platformok bevételének 20%-a származik majd AI-jal generált zenéből.

A háttérzenében egyre nagyobb teret kap majd az AI, legyen szó olyan hagyományos felhasználásokról, mint az üzlethelyiségekben megszólaló vagy a filmekben, reklámokban hallható háttérzene, vagy éppen az olyan újabb területekről, mint a közösségi médiába a felhasználók által feltöltött videók. Mivel ezeken a területeken a felhasználók számára az AI a költségek gyors lefaragását ígéri, a PMP Strategy előrejelzése szerint öt év múlva az ún. könyvtárzene (háttérzenei célra optimalizált, előre megírt funkcionális zene) bevételeinek 60%-a már mesterséges intelligenciával készült zenékhez lesz köthető.