Érces választ küldött Kína az USA újabb tilalmaira
Több, katonai és ipari célokra használt ritkaföldfém exportjának korlátozását jelentette be Kína, miután az USA nemrég ismét a kínai félvezetőipart hátrányosan érintő intézkedéseket hozott.
December másodikán három év alatt már harmadszor hozott exporttilalmi intézkedéseket az Egyesült Államok Kínával szemben, melyek kifejezett célja, hogy a kínai technológiai ipar, azon belül elsősorban a félvezetőgyártás fejlődését lassítsa. Az új csomag amellett, hogy kibővíti az érintett cégek körét, a kínai piaci szereplőknek szállított, ún. nagy sávszélességű memóriachipek (High Bandwith Memory, azaz HBM) exportját, illetve az azok gyártásához szükséges technológiák exportját is szabályozza. Ilyen chipeket építenek jellemzően azokba az adatközponti megoldásokba, illetve szuperszámítógépekbe, melyeket a mesterséges intelligencia alapú rendszerek feltanítására, üzemeltetésére használnak.
Kína augusztus elején adott válaszcsapást első ízben, addig jobbára rezzenéstelen arccal tűrte az USA által bevitt ütéseket. A kormányzat akkor exporttilalmi korlátozásokat jelentett be néhány olyan ritka fémes elemet (nem ritkaföldfémet!) tartalmazó vegyületekre, melyek a félvezetőipar egyes termékeinek gyártásához elengedhetetlenül szükségesek. Iparági szakértők szerint ez az első olyan ütése Kínának, mely igazán fájó nyomot hagyhat az amerikai technológiai ipar szereplőiben is, hiszen az érintett gallium- és germánium és antimon vegyületeket széles körben használják különböző félvezető áramkörök és napelemek gyártása során akár szilíciummal keverve akár a szilíciumot helyettesítve. Emellett szigorúbb ellenőrzést vezettek be a grafit exportjára.
A napokban bejelentett amerikai intézkedés hírére Kína ismét lép, és a germánium, gallium és antimon földfémek és anyagok exportjának tilalmát az USA felé általános érvényűvé és teljes körűvé teszi. A kínai fél az amerikaihoz hasonlóan nemzetbiztonsági aggályokra hivatkozik, Kína szerint a technológiák és a kritikus ásványok is kettős, azaz katonai és polgári felhasználásúak. Az antimont többek között a fegyveripar hasznosítja (lőszerek, rakétairányító technológiák). Szakértők szerint ez is bizonyítja, hogy az eddig lassan reagáló Kína mostanra már felveszi a kesztyűt és a tempót a másik féllel szemben, ami a kereskedelmi adok-kapokot illeti.
2025: neked mennyi pénzt ér meg a home office? Itt vannak az IT munkaerőpiaccal kapcsolatos 2025-ös prognózisaink.
A Reuters azt írja, hogy idén októberig Kína nem exportált az USA-ba sem nyers, sem feldolgozott formában germániumot és galliumot, holott egy évvel korábban a negyedik-ötödik legnagyobb piacnak számított. A hónap során pedig 97 százalékkal kevesebb antimont szállított, mint szeptemberben (utóbbi ásványi anyagra már októbertől élt a korlátozás), tehát lényegében a gyakorlatban már nekilátott a korlátozásnak.
Az Egyesült Államok geológiai intézete szerint az Egyesült Államok gallium- és germániumfém-készletének mintegy felét közvetlenül Kínából szerzi be. Kína 2022-ben körülbelül 23 tonna (25 tonna) galliumot exportált, és évente körülbelül 600 tonna (660 tonna) germániumot állít elő.
A leköszönő Biden-adminisztráció 2022 októberében hozta az előző exporttilalmi rendeletet Kínával kapcsolatban, akkor kifejezetten az AI-megoldások tanításánál használatos nagy teljesítményű processzorok kiviteli korlátja került terítékre - ezt az intézkedést azóta Kína többé-kevésbé sikeresen kivédte azzal, hogy kerülőutakon szerzett be Nvidia processzorokat a beszállítóktól, illetve a házon belül fejlesztett megoldások fejlesztésébe és gyártásába fektetett energia is lassan megtérülni látszik.