A SpaceX lett a világűr első toronycége
November végén szép csendben történelmi jelentőségű döntést hozott az amerikai hírközlésszabályozó szerv a SpaceX korábban benyújtott, mobilszolgáltatás nyújtására vonatkozó kérelmének ügyében.
Múlt kedden történelmű jelentőségű határozatot hozott az amerikai hírközlésszabályózó szerv, a Federal Communication Commission, amikor engedélyt adott a Starlinknek arra, hogy a megfelelő kommunikációs egységgel ellátott második generációs SpaceX műholdak segítségével mobilszolgáltatást nyújtson az Egyesült Államok, illetve Puerto Rico területén. Ezzel Elon Musk cége lényegében mobilszolgáltatóvá, de legalábbis minimum olyan toronycéggé vált, mely a mobilos bázisállomásait 340 és 535 kilométeres magasságok közt üzemelteti.
A SpaceX idén januárban bocsátotta fel az első olyan távközlési műholdakat alacsony Föld körüli pályára (Low Earth Orbit, azaz LEO), melyek képesek középsávú frekvencián (azaz jellemzően olyan sávokon, melyeket a felszíni bázisállomások is használnak) is kommunikálni a mobilkészülékekkel és egyéb terminálokkal.
Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.
A mintegy 2600 Gen2-es Starlink műhold közül jelenleg nagyjából 320 rendelkezik úgynevezett direct-to-smartphone kommunikációs modullal, melyek a rendelkezésre álló szűkös spektrumon első körben szöveges üzenetek továbbítására lesznek befogva, 2025-től, a flotta bővülésével azonban rendkívül limitált (2-5 Mbps) sávszélességű internetkapcsolat, azon keresztül pedig hanghívás létesítésére is alkalmas lehet majd a rendszer.
A flotta márpedig garantáltan bővülni fog, az FCC ugyanis a november 26-i határozatával további 7500 második generációs SpaceX műhold üzembe állítására adott engedélyt a földfelszín feletti 340-360 kilométeres magassági zónában. A cégnek a fellövések és pályára állítások előtt az előírásoknak megfelelően konzultációs kötelezettsége van a NASA-val a Nemzetközi Űrállomás és az oda tartó, valamint egyéb tudományos missziók védelme érdekében.
A SpaceX szolgáltatása az eredeti koncepció alapján kiegészítő szerepet nyújt majd azokon a földrajzi területeken, ahol nem érhető el semmilyen mobilkommunikációs hálózat (Supplemental Coverage from Space, azaz SCS). A cégnek ehhez együtt kell működnie a földi szolgáltatókkal - az első ilyen együttműködés a Deutsche Telekom kötelékébe tartozó T-Mobile-lal született meg, mely az általa licencelt 1910-1915 és 1990-1995 MHz-es sávokat adta bérbe a műholdas szolgáltatónak SCS-célra.
Az űrtávközlési vállalat más mobiltávközlési cégekkel is kész hasonló megállapodásokat kötni, az FCC ráadásul múlt héten arra is engedélyt adott a vállalatnak, hogy ezt az Egyesült Államokon kívül működő szolgáltatókkal is megtegye - amennyiben a területileg illetékes hatóságok is engedélyezik azt. Ezzel összességében az üzleti modell gyakorlatilag megegyezik azoknak a toronycégeknek a működésével, melyek passzív vagy éppen passzív és aktív infrastruktúrát biztosítanak az előfizetőkkel szerződéses viszonyban lévő mobilszolgáltatók számára.
A szegmensen belül azonban egyelőre láthatóan nem felhőtlen az öröm és az együttműködési kedve sem jött meg minden piaci szereplőnek. Az AT&T és a Verizon ugyanis panaszt nyújtott be a határozattal szemben, azzal a kifogással, hogy az SCS-rendszerek elterjedése olyan interferenciához vezethet, mely a földfelszíni mobilhálózatok működését kedvezőtlenül befolyásolhatja.