Harmadszorra is odacsap az USA a kínai chipgyártásnak
Immár a harmadik alkalommal hoz exporttilalmi intézkedéseket az Egyesült Államok a kínai félvezetőgyártó ipari szereplőkkel szemben - az új intézkedéscsomag ezúttal is kedvezőtlenül érinthet néhány szövetséges országot, de Japán és Hollandia valamelyest fellélegezhet.
Három éven belül harmadszor hoz exporttilalmi intézkedéseket az Egyesült Államok Kínával szemben, melyek kifejezett célja, hogy a kínai technológiai ipar, azon belül elsősorban a félvezetőgyártás fejlődését lassítsa. A harmadik intézkedéscsomaggal újabb 140 kínai cégre terjednek ki exporttilalmi korlátozások, melyek új eleme, hogy most először a helyi technológiai ipar mögött álló befektetési alapok közül is felkerült kettő a listára.
Az új csomag amellett, hogy kibővíti az érintett cégek körét, a kínai piaci szereplőknek szállított, ún. nagy sávszélességű memóriachipek (High Bandwith Memory, azaz HBM) exportját, illetve az azok gyártásához szükséges technológiák exportját is szabályozza. Ilyen chipeket építenek jellemzően azokba az adatközponti megoldásokba, illetve szuperszámítógépekbe, melyeket a mesterséges intelligencia alapú rendszerek feltanítására, üzemeltetésére használnak.
Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.
A chipgyártáshoz használt berendezések közül kéttucatnyi új egység került fel az exporttilalmi listára, emellett három, gyártáshoz használt szoftverkomponens exportja is tiltott lesz, illetve mostantól a Szingapúrban és Malajziában, Tajvanon, Izraelben vagy Dél-Koreában gyártott berendezések exportját is tiltja a rendelet a 16 legbefolyásosabb, legnagyobb kínai félvezetőgyártó cég felé.
Komoly kereskedelmi-diplomáciai siker Hollandia és Japán számára, hogy a két országnak sikerült elérnie, hogy az anyaországban készülő technológiák exportjára ne vonatkozzanak a mostani szigorítások. Az érintett holland és japán cégek érdekeit a legfelsőbb szinten képviselte a helyi külpolitika és végül hosszas tárgyalásokat követően sikerült egy olyan megoldást kialkudni az Egyesült Államoktól, melyek a két szövetséges ország gazdasági érdekeire nagyobb tekintettel vannak.
Nem járt ennyire jól Dél-Korea, illetve a Samsung melynek a HBM memóriák exportja terén az összes nagy, az új csomag által érintett memóriagyártónál (a Samsung mellett a szintén dél-koreai SK Hynix és az amerikai Micron) nagyobb a kitettsége Kína felé.
A leköszönő Biden-adminisztráció 2022 októberében hozta az előző exporttilalmi rendeletet Kínával kapcsolatban, akkor kifejezetten az AI-megoldások tanításánál használatos nagy teljesítményű processzorok kiviteli korlátja került terítékre - ezt az intézkedést azóta Kína többé-kevésbé sikeresen kivédekezte azzal, hogy kerülőutakon szerzett be Nvidia processzorokat a beszállítóktól, illetve a házon belül fejlesztett megoldások fejlesztésébe és gyártásába fektetett energia is lassan megtérülni látszik.