Kitart amerikai beruházási terve mellett a TSMC
Nem befolyásolja az amerikai elnökválasztás eredménye a Taiwan Semiconductor Manufacturing Company, azaz a TSMC tengerentúli beruházási terveit, ahogy a cég politikai szakértők szerint Trump kampányretorikája ellenére lehívhatja majd a korábban megítélt, 11,6 milliárd dolláros dotációt.
A kedden megválasztott elnök, Donald Trump kampányretorikája ellenére nem várható, hogy a globális félvezetőgyártás hatalmi pólusai egyhamar jelentősen átrendeződnek. Legalábbis erre utal, hogy a világ legnagyobb szerződéses chipgyártója, a TSMC továbbra is kitart amellett, hogy befejezi az arizonai gyártókomplexumának bővítését, ahol többek között az Apple, a Qualcomm és az Nvidia részére gyártott chipek készülhetnek majd.
Trump a kampánya során szokásához híven az ázsiai cégnek is tartogatott néhány keresetlen szót. Elnökjelöltként a nyáron a Bloombergnek adott interjújában többek között arról beszélt, hogy Tajvan nem adott semmit az USA-nak, éppen ellenkezőleg, elvitte az országból a chipgyártás 100%-át, így voltaképpen védelmi pénzt kéne fizetnie azért, hogy az Egyesült Államok egy esetleges kínai agresszió során megvédje.
CI/CD-vel folytatódik az AWS hazai online meetup-sorozata! A sorozat december 12-i, ötödik állomásán bemutatjuk az AWS CodeCatalyst platformot, és a nyílt forráskódú Daggert is.
A TSMC egyike azon külföldi chipgyártóknak, melyek Amerikában is rendelkeznek gyárakkal, ezek kibővítése, illetve a gyártás házon belülre hozása ugyanakkor a mindenkori amerikai kormányzat érdeke is egyben - a központosított ellátási lánc gyengeségeire éppen a koronavírus járvány idején érkező globális chiphiány hívta fel a figyelmet, mely súlyos dollármilliárdokban mérhető kiesést okozott az iparági szereplőknek és így közvetetten az amerikai gazdaságnak egyaránt.
A Biden-adminisztráció által létrehozott 53 milliárd dolláros támogatási alapról rendelkező törvény, a CHIPS and Science Act alapján a TSMC is részesülhet majd állami dotációból az arizonai fabok építéséhez. A keretből eddig 6,6 milliárd dollárt kapott meg a tajvani fél, melyet a mintegy 65 milliárd dollár értékű beruházáshoz használ majd fel.
Bár Trump a kampánya során többször bírálta a fenti jogszabályt, túlzónak nevezve a dotációs keretet, a CNBC-nek nyilatkozó politikai szakértők szerint kicsi a valószínűsége, hogy elnöki beiktatása után befagyasztja a támogatást, mivel ezzel a félvezetőgyártásban is nagyhatalmi terveket dédelgető Kínának kedvezne.