A Meta AI-modelljét használta a kínai hadsereg
A Llama nyilvánosan hozzáférhető korábbi verzióját finomhangolták kínai kutatók az operatív döntéshozatalt segítő AI-eszköz fejlesztéséhez, amivel kapcsolatban egyelőre még nem tudni, hogy élesben bevetették-e.
A Kínai Népi Felszabadító Hadsereghez (PLA) köthető kutatóintézetek a Meta nyilvánosan elérhető Llama nagy nyelvi modelljének alapjaira kezdtek el építeni saját AI-eszközt katonai felhasználásra - derül ki egy helyi publikációból. A Hadtudományi Akadémia (AMS) kutatói a tavaly februárban kiadott 13B paraméteres Llama 2 verziójára húzták fel saját paraméterekkel az információk gyűjtését és szűrését végző katonai célú mesterséges intelligencia-eszközt, a ChatBIT-et, amit operatív döntéshozatal támogatásához finomhangoltak.
A kutatók nem részletezték a tanulmányban, hogy az AI-modellt üzembe helyezték-e, de ez az első alkalom, amikor komoly bizonyítékok támasztják alá, hogy a PLA katonai szakértői Kínában szisztematikusan kutatják és próbálják kihasználni a nyílt forráskódú LLM-ekben rejlő lehetőségeket. A Meta eddig számos modelljének tette nyílttá, de korlátozásokat ír elő használatukra. Az egyik ilyen követelmény, hogy a több mint 700 millió felhasználóval rendelkező szolgáltatásoknak külön engedélyt kell kérniük a cégtől.
Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.
A használati feltételek továbbá tiltják a modellek használatát katonai és hadviselési célokra, valamint az Egyesült Államok exportellenőrzése alá tartozó tevékenységekhez, és olyan fegyverek és tartalmak kifejlesztéséhez, melyek célja erőszakra való buzdítás. Mivel azonban a Meta modelljei nyilvánosak, a vállalat csak korlátozott módon tudja érvényesíteni ezeket a rendelkezéseket.
Molly Montgomery, a Meta közpolitikai igazgatója az üggyel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy a cég modelljeinek bármilyen felhasználása a Népi Felszabadító Hadsereg által jogellenes, főleg hogy a tanulmány szerint a modell használatát stratégiai tervezésre, a szimulációs képzésre és a parancsnoki döntéshozatalra is megvizsgálták a kínai felek.
Konkrét információk egyelőre nem érhetők el a ChatBIT képességeire és teljesítményére vonatkozóan, de a kutatók megjegyezték, hogy modell mindössze 100 000 katonai párbeszédrekordot tartalmazott, ami viszonylag kevés ahhoz képest, hogy a többi LLM-et billiónyi tokennel képzik ki.
A nyugati fejlesztésű mesterséges intelligencia alkalmazása Kínában kiterjed a nemzetbiztonságra is. Egy júniusi tanulmány szerint a Llamát korábban már felhasználták nagy mennyiségű adat feldolgozására és a rendőrségi döntéshozatal javítására. Mivel túl sok együttműködés folyik Kína legjobb tudósai és az Egyesült Államok között, nehezen zárhatók ki a mesterségesintelligencia-tudósok a fejlesztésekből.