Lejáratókampánnyal vádolja a Microsoft a Google-t
A redmondi szoftveróriás ügyvédje szerint a Google áll a felhőalapú cégek koalíciója mögött, amelynek célja, hogy befolyásolja a döntéshozókat és „félrevezesse a közvéleményt”.
A Microsoft hétfőn tőle szokatlan módon nyilvánosan is megvádolta a Google-t azzal, hogy a rivális szándékosan járatja le őt kampányszerűen az európai szabályozók előtt. A Microsoft ügyvédje, Rima Alaily egy hosszabb blogbejegyzésben fejtegette, hogy tudomása szerint a Google európai felhőipari szereplőket toborzott ahhoz, hogy mögé álljanak. Az úgynevezett astroturf csoport a vádaskodás szerint bár függetlennek adja ki magát, valójában a Google felkérésére tervezi félrevezetni a közvéleményt, és rontani a Microsoft reputációját a versenyhatóságok és döntéshozók szemében.
Ez egy egészen újfajta módja a konfliktusnak a két vállalat között, akik a felhő, valamint az online hirdetési és produktivitási szoftverek piacán is rivalizálnak egymással. A projektben felmerült a DGA Group tanácsadó cég neve is, őket bérelhette fel a Microsoft szerint a Google az Open Cloud Coalition létrehozására. Az ügyhöz közelálló források elmondása alapján a keresőcég pénzügyi támogatásban részesíti azokat a kis cégeket, akik résztvevőként nyíltan kritizálják a Microsoft európai gyakorlatát.
Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.
Szeptember végén a keresőcég panaszt nyújtott be az Európai Bizottságnál a Microsofttal szemben, melyben a cég azt állítja, hogy a redmondi óriás felhőszolgáltatásainak egyes licencmegállapodásaival versenytorzító hatást gyakorolt a piacra. A panasz gyakorlatilag egy az egyben arra a korábbi panaszbeadványra alapul, melyet az európai felhőinfrastruktúra-szolgáltatók szakmai szövetsége, a CISPE (amelynek tagja többek közt az Amazon AWS, az Aruba és az OVHcloud is, a Google viszont nem) nyújtott be a cég ellen még 2022-ben. Ebben a szervezet elsősorban azt kifogásolta, hogy a Microsoft megnehezítette ügyfelei számára a szolgáltatóváltást, és túlságosan bezárja őket az Azure ökoszisztémájába, ennek a gyakorlatnak pedig versenytorzító hatása van.
A Microsoft és a CISPE végül tárgyalások útján megállapodásra jutott, melynek része volt, hogy a Microsoft kötelezettségeket vállalt arra, hogy további módosításokat eszközöl a felhős licencelési gyakorlatán, cserébe pedig a szakmai szervezet visszavonja panaszát. A CISPE végül a Microsoftot választotta, ezzel az eredeti trösztellenes eljárás lényegében okafogyottá vált, ezt azonban a Google nem hagyta annyiban, és saját jogán nyújtott be panaszt a Bizottságnak.
Ennek a panasznak a központi eleme az a "felhőadónak" nevezett licencelési gyakorlat, melynek értelmében ha egy cég a Microsoft Office termékeket nem a Microsoft felhőjében futtatja, tetemes licencköltségeket kell fizetnie a redmondi cégnek - ennek éves mértéke a teljes EU-ra levetítve egy 2023-as felmérés szerint eléri az egymilliárd eurót.