A márkaérték, a kompenzáció és az elképesztő méretű infrastruktúra miatt sok szoftvermérnök számára tűnhet álomnak valamelyik big tech vállalatnál, például a Google-nél, az Apple-nél vagy a Metánál dolgozni. A bőséges juttatási csomagok és az egyedülálló lehetőségek mellett kérdéses, hogy miért is mond fel valaki a legnagyobb neveknél.

Orosz Gergely, a Pragmatic Engineer hírlevél szerzője nemrég részletezte, hogy az általa megkérdezett szoftvermérnökök és mérnökvezetők motivációja mi volt, amikor egy big tech cégtől való távozás mellett döntöttek, ennek tanulságai közül szemezgettünk, a teljesség igénye nélkül, a teljes kutatás itt olvasható.

A biztonság illúzió

Az elmúlt két évben a big tech cégek alaposan átírták a stabilitásról kialakított képet a munkavállalókban. A Meta fél év alatt a munkaerőállománya 25 százalékát morzsolta le, több körben optimalizálta a dolgozói állományát a Google és a Microsoft is. Kivétel volt az Apple és NVIDIA, ahol ugyan kisebb leépítés volt, de nem lehetett tömeges elbocsátásokról beszélni.

A technológiai óriások a véltnél kevésbé stabilabb munkaadók, ez az elmúlt pár évben is bebizonyosodott. A Google egykori tech lead managere egy egészségügyi startuphoz igazolt, melynek okaként nem csak a szimpatikus ajánlatot említette, de azt is kiemelte, hogy időközben a keresőcég arca is sokat változott: fokozódtak a belső feszültségek a leépítések miatt, miközben átalakuláson ment keresztül a céges kultúra.

Kihalnak-e a hagyományos üzemeltetők? Az üzemeltetői szakmát számos nagyon erős hatás érte az elmúlt években.

A döntést a kiemelkedő kompenzációs csomag, a márkaismertség és természetesen az alacsonynak tűnő kockázat miatt volt nehéz meghoznia. Visszatartó erő lehet, hogy egy nagy tech cégnél még mindig kisebb eséllyel építik le az embert, mint amekkora kockázatot rejt magában anyagi szempontból egy kis startuphoz való igazolás. A szakember végigkövette a különféle belsős csapatokat érintő lemorzsolódást is, melynek ő is kitettebb volt a személyes körülményei miatt, Németországban ugyanis kisebb eséllyel építik le a házas, gyerekes szakembereket, míg az érintett mérnök egy gyermektelen szakember, így bizonytalanabbnak érezhette a helyzetét.

A végtelenbe és tovább?

A Google-höz bekerülni sokak álma lehet, de az már nem feltétlen az álom része, hogy valaki élete végéig csak a keresőcég technológiáin és szolgáltatásain dolgozzon. Egy seattle-i termékmenedzser 14 évig dolgozott nagy techcégeknél, több évig az Amazonnál és a Google-nél is. Ezeknél a vállalatoknál idővel már nem talált magának kihívásokat és nem tudott érdekesebb pozíciókba jutni. A nagyvállalatoknál a vezetői szintre való előléptetés pedig rendkívül nehéz - emel ki egy másik szempontot Orosz cikke.

Hiba lenne azt is feltételezni, hogy ezeknél az óriási szervezeteknél minden tökéletes működne, minél nagyobb a cég, annál nagyobb hangsúlyt kap a többféle policy, és különbözhetnek a vélemények. Justin Garrison, az AWS korábbi vezető fejlesztői ügyvédje elmondása szerint például att kritizálta, hogy az Amazon az irodába való visszarendeléssel láthatóan csendes leépítést próbált kivitelezni, ami további konfliktusokhoz vezetett.

Lehet némi igazság abban is, hogy az emberek nem a rossz cégeket, hanem a rossz vezetőket hagyják ott: sokszor a felettessel való összeütközés magában elég indok a távozásra, mivel a legszignifikánsabb munkahelyi kapcsolatról van szó.

A cégen belüli áthelyezés általában a kevésbé kockázatos opció lehet az ilyen jellegű probléma megoldásához, azonban nem a legegyszerűbb folyamat: a mozgatáshoz teljesítményértékelésre van szükség, a teljesítményjavítási terv (PIP) alkalmazása a legtöbb vállalatnál gátolja a mozgásokat. A belső átigazolás sokszor annak a függvénye, hogy adott csapatnak megengedi-e a büdzséje a bővítést.

A Snowflake volt vezető mérnöke egy másik érdekes folyamatra világított rá: miután egy startup tőzsdére lép, és ha túl hamar válik sikeres vállalkozássá, a vállalati kultúra is jelentősen átalakul. A „big tech” babérokra törő cégektől könnyebb kiugrani.

Az anyagi kérdések természetesen szintén meghatározóak. A techóriások kompenzációs csomagjai általában három összetevőből állnak: az alapbérből, a készpénzes bónuszból, illetve a részvényekből, a tőkéből. Minél magasabb egy pozíció, annál nagyobb a kompenzáció is. A részvények zuhanó árfolyama arra késztetheti az embereket, hogy fontolóra vegyék a kilépést, ha ez a fizetésük csökkenését eredményezi, még akkor is, ha a kezdeti tőkejuttatás 4 év után jár.  Ebből kifolyólag viszont szinte őrültségnek tűnik, hogy most valaki kiugorjon például az NVIDIA-tól, mivel a chipgyártó részvényei ma már tízszer annyit érnek, mint 4 évvel ezelőtt.