Huang: mindenki a Blackwellt akarja

Interjút adott a CNBC-nek Jensen Huang, az Nvidia valószínűleg alvás közben is bőrdzsekit viselő vezérigazgatója, aki kérdésre válaszolva közölte, az új generációs AI-célú adatközponti chip, a Blackwell iránt szó szerint őrült kereslet mutatkozik. 

Valószínűleg ezen a Santa Clara-i vállalat termékmátrixát és az elmúlt egy-két évben mutatott teljesítményét behatóbban ismerők kevéssé lepődnek meg, a multinacionális IT-mammutok ugyanis az elmúlt időszakban óriási tétet tettek a mesterséges intelligenciára, melynek működése ma elképzelhetetlen lenne az Nvidia nagy teljesítményű gyorsítóchipjei nélkül.

Nem véletlen, hogy a Microsoft, a Meta, az OpenAI, az Amazon és a hasonló cégek - az Nvidia első számú ügyfelei - ma szinte élet-halál kérdést csinálnak abból, melyikük juthat hozzá a legfejlettebb technológiához a legnagyobb mennyiségben. A darabonként nagyjából 30-40 ezer dollárba kerülő Blackwell ezért még gyártásba sem került, de már több milliárd dollár értékben kötöttek rá előjegyzéseket a potenciális vevők.

Az új adatközponti chip (B200), illetve processzoregység (GB200) szállítása ebben a negyedévben kezdődhet meg, a tömegtermelés ugyanakkor csak a jövő év elején indulhat be a gyártó korábbi tájékoztatása szerint. A vállalat korábban közölte, az idei utolsó negyedévben több milliárd dollárnyi bevételt vár az új generációs AI-feldolgozóegységek értékesítéséből.

A B200/GB200 páros a műveletek jellegétől függően - papíron legalábbis - legalább hétszer, de akár harmincszor nagyobb számítási teljesítménnyel rendelkezik, mint közvetlen elődje, a H100/GH100, miközben áramfelvétele akár azok töredéke.

A Blackwell chipek - melyek David Harold Blackwell matematikus után kapták a nevüket - elméletileg 20 petaflopsnyi FP4 számítási kapacitással rendelkeznek, ami ötszöröse a H100-as teljesítményének, a valójában két chipből "összeragasztott" B200 pedig összesen 208 milliárd tranzisztorból áll, szemben a H100-zal, mely 80 milliárd tranzisztorból épül fel.