Fúj a Microsoft felhőjére a Google
Miután a szakmai szervezettel karöltve nem járt sikerrel, önállóan nyújtott be panaszt az Európai Bizottságnál a Google a Microsoft egyes felhőszolgáltatásainál alkalmazott licencfeltételek vélelmezett versenytorzító hatása miatt.
Szerdán panaszt nyújtott be az Európai Bizottságnál a Microsofttal szemben a Google, melyben a cég azt állítja, hogy a redmondi óriás felhőszolgáltatásainak egyes licencmegállapodásaival versenytorzító hatást gyakorolt a piacra.
A panasz gyakorlatilag egy az egyben arra a korábbi panaszbeadványra alapul, melyet az európai felhőinfrastruktúra-szolgáltatók szakmai szövetsége, a CISPE (amelynek tagja többek közt az Amazon AWS, az Aruba és az OVHcloud is, a Google viszont nem) nyújtott be a cég ellen még 2022-ben. Ebben a szervezet elsősorban azt kifogásolta, hogy a Microsoft megnehezítette ügyfelei számára a szolgáltatóváltást, és túlságosan bezárja őket az Azure ökoszisztémájába, ennek a gyakorlatnak pedig versenytorzító hatása van.
A Microsoft és a CISPE végül tárgyalások útján megállapodásra jutott, melynek része volt, hogy a Microsoft kötelezettségeket vállalt arra, hogy további módosításokat eszközöl a felhős licencelési gyakorlatán, cserébe pedig a szakmai szervezet visszavonja panaszát.
Így segít a Lenovo felkészülni NIS2-re (x) Az érintettek számára ajánlott Thinkshield rendszer háromszintű védelmet nyújt.
A Google idén júliusban még tett egy utolsó kísérletet, hogy a CISPE álláspontján változtasson azzal, hogy 470 millió eurós ellenajánlatot tett, mely többek közt egy öt évre szóló szoftverlicenceket tartalmazott, emellett készpénzzel, és hosszútávú partnerségi ajánlatokkal próbálta meggyőzni a feleket a cég arról, hogy folytassák a Microsoft elleni uniós trösztellenes panaszt.
A CISPE végül a Microsoftot választotta, ezzel az eredeti trösztellenes eljárás lényegében okafogyottá vált, ezt azonban a Google nem hagyta annyiban, és saját jogán nyújtott be panaszt a Bizottságnak.
Ennek a panasznak a központi eleme az a "felhőadónak" nevezett licencelési gyakorlat, melynek értelmében ha egy cég a Microsoft Office termékeket nem a Microsoft felhőjében futtatja, tetemes licencköltségeket kell fizetnie a redmondi cégnek - ennek éves mértéke a teljes EU-ra levetítve egy 2023-as felmérés szerint eléri az egymilliárd eurót.