Tegnap pár órával azelőtt, hogy Mark Zuckerberg kiállt a Meta idei legfontosabb rendezvényén, a Meta Connecten a közönség elé, nyilatkozatot adott ki a vállalat, melyben közölte, azonnali hatállyal megszüntette a direkt összeköttetést (azaz a direkt peering kapcsolatot) saját hálózata és Európa legnagyobb telkójának, a Deutsche Telekomnak (DTAG) a hálózata között.

Bár erre a hírre önmagában aligha kapja fel a fejét az átlagember, az eset mégis komoly következményekkel járhat minden európai internethasználó számára, illetve különbözik minden korábbi, hasonló érdekellentéttől. 

A nagy telkó-túszdráma

A Meta tegnapi közleménye szerint a Deutsche Telekom gyakorlatilag váltságdíjat kér a nagy internetes tartalomszolgáltatóktól azért, hogy azok tartalmaikat a hálózati forgalomelosztás szempontjából optimális úton, direkt peeringen keresztül juttassák el az internetszolgáltató ügyfeleihez. A cég állítása szerint a DTAG ezzel egyenesen a nyílt internetet sodorja veszélybe egyben sérti a netsemlegesség intézményét is, mely kimondja, hogy minden internetelőfizetőnek joga van ugyanabban a minőségben elérnie minden szolgáltatást és applikációt az interneten keresztül.

A két cég üzleti vitája a direkt peering díjakkal kapcsolatban egyáltalán nem újkeletű, de a következményei csak most lehetnek igazán érzékelhetők az átlag internetező számára. Azzal ugyanis, hogy a peering kapcsolat megszűnt, nem szűnt meg az adatáramlás a két cég hálózata között, de gyökeresen átalakult.

A Meta most egy tranzitszolgáltatón keresztül kapcsolódik a DTAG hálózatához, ami egyrészt - különösen a nagy forgalmú időszakokban - lassabb kapcsolatot eredményezhet, másrészt a szolgáltatás rendelkezésre állását is kedvezőtlenül befolyásolhatja, hiszen a tranzitszolgáltató hálózatában bekövetkezett hiba esetén az adatcsere megszűnhet.

Azaz egyszerre válhat elérhetetlenné vagy használhatatlanul lassúvá a Facebook, az Instagram, a WhatsApp és a Threads.

A peering költségekről szóló vitában mindkét fél igyekszik jól felfogott üzleti érdekei szerint eljárni. Bár az üzleti tárgyalások és megállapodások részleteit egyik érintett sem teregeti ki, a StrandConsult tanácsadócég egy korábbi hírlevelében jól összefoglalta az idővonalat:

• A társaságok 14 évvel ezelőtt kötöttek egymással először olyan megállapodást, melyben a Meta jogelődje, a Facebook vállalta, hogy évente több millió eurót fizet a DTAG-nek azért, hogy korlátlan sávszélességű direkt összeköttetést létesíthessen a távközlési multi saját hálózatával, azaz kvázi ügyfeleivel.
• Tíz év elteltével a Meta a díjak 40%-os csökkentését kérte a DTAG-től, amit a telkó elutasított, illetve 16%-os diszkontra tett helyette ajánlatot.
• Még mielőtt a megállapodás létrejöhetett volna, kitört a koronavírus-járvány, mely teljesen felborította az internetes adatcsere már korábban is erősen billegő egyensúlyi állapotát.
• A Meta 2021 márciusában felmondta a fizetős peering megállapodást, a DTAG azonban továbbra is fenntartotta a kapcsolatot, egyrészt arra hivatkozva, hogy ez a felhasználók érdeke, másrészt abban a reményben, hogy rövidesen megegyezhetnek a felek. A peeringért a cég ezért tovább számlázott a Meta-nak az eredeti szerződésben foglaltak szerint.
• A Meta azonban nem fizetett, mivel a cég szerint ez ellentétes a peering megállapodások alapkoncepciójával, mely mindkét fél (tartalomszolgáltató, internetszolgáltató) számára hordoz előnyöket és melyet a nagy internetszolgáltatók közül mindegyik de facto sztendernek tekint, leszámítva a DTAG-t.
• A DTAG erre beperelte a Meta-t és három évvel később, idén májusban megnyerte a pert. Az ítéletben a bíróság kimondta, hogy a Meta mivel ráutaló magatartással tovább használta a direkt peering linket a DTAG felé, ezért köteles megfizetni annak díját is, azaz visszamenőleg nagyjából húszmillió eurót.

Innentől a két cég viszonya már látszólag helyrehozhatatlanul megromlott, melytől egyenes út vezetett a Meta keddi döntéséhez.

Halottnak a csók

Ez már tavasszal is elég nyilvánvalóvá kezdett válni, amikor a DTAG vállalati kapcsolatokért és szabályozásért felelős alelnöke, Wolfgang Kopf a bíróság májusi ítélethozatalát követően közzétett blogposztját mindjárt egy meglehetősen erős kinyilatkozással indította.

A régi internet halott

-írta Kopf, arra utalva, hogy az az egyensúlyi modell, mely az internet alapjait évtizedeken keresztül jelentette, és amelyben több ezer hálózat cserélt a kölcsönösség elvén, ingyenesen adatot egymással, mára fenntarthatatlanná vált. A tartalomszolgáltatók hálózatainak irányából az internetszolgáltatók felé irányuló forgalom sokszorosára nőtt az elmúlt években, ami extra és szokatlanul hirtelen fellépő beruházásigénnyel járt az infrastruktúra-tulajdonos számára. Ezt pedig a korábbi üzleti modellek alapján (azaz amikor az internetszolgáltatónak csak az előfizető számára nyújtott szolgáltatás után származik bevétele) egyre nehezebben tudják kigazdálkodni a telkók - legalábbis a DTAG szerint.

A német távközlési multihoz hasonló véleményt oszt a legtöbb nagy európai távközlési óriás, melyek az elmúlt években igyekeztek kilobbizni egy olyan európai szintű iparági szabályozást, mely előír a tartalomszolgáltatók számára egyfajta fair hozzájárulást az infrastruktúra építési és üzemeltetési költségeihez.

Meta = ördög

A DTAG a Meta tegnapi közleményére válaszul a bírósági ítéletben foglaltak kijátszásával vádolta a Meta-t, illetve azzal, hogy visszaél globális méretéből adódó dominanciájával és kvázi zsarolja a távközlési céget. A telkó odáig ment, hogy a vállalati és szabályozási igazgatóság által jegyzett tegnapi közleményben szinte démonizálta a Meta-t azzal, hogy a cég adóelkerülő, nem tartja tiszteletben az európai uniós állampolgárok személyiségi jogait, jogellenes módon fizetős modelleket kényszerít a felhasználóira és hazudik a platformjain terjedő gyűlöletbeszédről. Az eredeti poszt még a Cambridge Analytica botrányt is felemlegette, később azonban ezeket a részleteket törölték a közleményből.

A szolgáltató egyben ismételten a terület európai szabályozás szükségességére hívta fel a figyelmet és üdvözölte a Bizottság azon javaslatát, mely kötelezően asztalhoz ültetné az érintett feleket, akik ha nem tudnak megállapodni egymással a költségmegosztásban, egy mediátor (pl. szabályozó) fog dönteni helyettük - ezzel azonban a távközlési cégek elveszítik annak a lehetőségét, hogy egy vitás esetben bíróság előtt érvényesítsék jogaikat.

A fentiek alapján kirajzolódó helyzet az átmeneti időszakra nézve mindenesetre a legkevésbé sem fest kedvező képet az egyszeri internetelőfizető számára. Barbara van Schewick, a Stanford Egyetem témát kutató professzora hosszú jegyzetében kifejti, hogy az ügy két legfontosabb kérdése, hogy a DTAG ártatlanul széttárja-e a kezét, és hagyja, hogy a tranzitkapcsolaton addig torlódjanak az adatok a Meta irányából, míg az a felhasználók számára is érzékelhetővé válik, illetve ha ez megtörténik, közbelép-e a német szabályozó hatóság, a Bundesnetzagentur, amiért a DTAG sérti az uniós netsemlegességi irányelvet.

Schweick szerint ezúttal jóval többről van szó, mint egy amerikai és egy német multi színfalak mögötti üzleti vitája, hiszen az múlhat rajta, hogy egy esetleges precedens alapján sérül-e az internetezők azon fundamentális joga, hogy minden internetes tartalomhoz választásuk szerint, üzleti érdekek mentén felmerült korlátozások nélkül, azonos minőségben hozzáférhessenek.

Az eset ráadásul már most sem csak a német Telekom-előfizetőkre lehet kihatással, hiszen ahogy korábbi cikkünkben is írtuk, az anyacég hálózatán keresztül érik el a legtöbb nemzetközi (és néhány hazai) szolgáltatást a Magyar Telekom ügyfelei is. Tegnap megkerestük a szolgáltatót azzal a kérdéssel, hogy a peering kapcsolat megszűnése érinti-e a magyarországi előfizetőket, melyre a társaság kitérő választ adott.

A Magyar Telekom törekszik arra, hogy továbbra is a megszokott szolgáltatásminőségben biztosítsa ügyfelei számára az adatforgalmat

-válaszolták lapunknak a szolgáltatónál.