Jelölni kezdi a Google az AI által generált képeket
A YouTube-on, a keresőben és a hirdetéseknél is elkezdi alkalmazni a keresőóriás az iparági összefogás eredményeként létrehozott C2PA szabványt, aminek hatékonysága még a jövő zenéje.
Több termékébe is tartalom-hitelesítési technológiát implementál a Google, hogy a felhasználók számára egyértelműbben jelezhesse a generatív mesterségesintelligencia-eszközzel készített, illetve manipulált képeket és videókat. A keresőóriás a következő hónapok során kezdi el alkalmazni a Coalition for Content Provenance and Authenticity (C2PA) által kidolgozott szabvány 2.1-es verzióját a keresőben, hirdetési rendszerében és potenciálisan a YouTube videómegosztó platformon, mellyel metaadatok útján nyomon követhetővé válik a digitális tartalmak eredete és szerkesztési előzménye.
Kérdéses még, hogy a technológai megközelítés kezelhetőbbé teszi-e a bizalmi problémát, ami egyre erősebb a manipulált tartalmak korában. Ugyan a manipulált tartalmak feltöltéséért semmilyen büntetés nem jár majd, a felhasználók csak tájékoztatást kapnak a képek nem valódiságáról. Így a YouTube-videókban, a hirdetés mellett megjelenő képeknél is jelzést láthatnak.
Őszi mix a ghost joboktól a kártékony bootcampekig Ezúttal ismét több IT karrierrel kapcsolatos témát érintettünk.
A generatív MI-szolgáltatások térnyerésével egyre inkább középpontba került az algoritmusok és a valódi emberi alkotók által készített alkotások megkülönböztetése és jelzése, különösen a deepfake videók miatt, melynek következtében a szabályozó hatóságokon is egyre nagyobb a nyomás.
Egy tartalom eredetének megállapítása és jelzése továbbra is összetett kihívást jelent. A deepfake terjedése ellen 2019-ben létrehozott C2PA iparági szövetségnek tagja többek közt a Microsoft, az Intel, a Sony, a Nikon valamint az Arm, és célja, hogy egységes nyílt szabványt biztosítson a képek eredetiségére vonatkozó információk létrehozására és lekérdezésére. A szervezethez az év elején csatlakozott a Google, hogy más iparági szereplőkkel közösen hatékonyabb megoldásokat dolgozhassanak ki az online tartalmak átláthatósága érdekében.
Számos technológiai vállalat, köztük az Adobe is aláírt már egy megállapodást a Fehér Házzal, hogy vízjelrendszereket fejlesszenek ki az MI által generált adatok azonosítására. A Google eddig a SynthID nevű tartalomjelölővel állt elő, ami szintén a metaadatokban jelzi a generátor eszközök használatát, a Digimarc pedig kiadott egy digitális vízjelet, amely szerzői jogi információkat tartalmaz.
Az olyan megoldások elterjedéséhez, mint a C2PA rögös út vezet: a technológia használata teljesen önkéntes, és a kulcshitelesítési metaadatok könnyen eltávolíthatók a képekről, miután hozzáadták őket. Az egyes AI-képgenerátoroknak is támogatniuk kellene a C2PA szabványt, hogy minden generált kép tartalmazza a metaadatokat, ennek megvalósítása nehézkes lehet olyan nyílt forráskódú képszintézis modellek esetében, mint például a Flux. Ezen túlmenően a metaadatok karbantartásához egy teljes eszközláncra van szükség, beleértve a forrást és a képek szerkesztéséhez vagy retusálásához használt szoftvereket is.
Jelenleg csak néhány kameragyártó, például a Leica támogatja a C2PA szabványt. A Nikon és a Canon eddig csak szándékát fejezte ki a használatára, de még kérdés, hogy a nagy mobilgyártók, így az Apple és a Google bevezeti-e a C2PA támogatást az okostelefonjain. Az Adobe Photoshop és Lightroom már képes hozzáadni és karbantartani a C2PA adatokat, de sok más népszerű szerkesztőszoftver még nem kínálja ezt a lehetőséget. A szabványosított megtekintési módszerek általános hiánya a C2PA adatokhoz az online platformokon egy újabb akadályt jelent a szabvány mindennapi felhasználók számára való hasznosulása előtt.