Élre tört Kína a technológiai kutatásokban

Az ausztrál kormány által alapított, de függetlenül működő kutatóközpont, az Ausztrál Stratégiai Politikai Intézet (ASPI) kiadta legfrissebb, évente jelentkező Critical Technology Tracker tanulmányát, mely azt vizsgálja, hogy a legnagyobb hatású, legtöbbet idézett, magas minőségű tanulmányok az egyes technológiai területeken hol keletkeznek, országra lebontva, ez alapján értékelve a kutatási versenyképességüket.

A think tank a program keretében 64 technológiai kategóriában gyűjt adatokat 2003-ig visszamenőleg, bár kezdetben csak a 2018-2022 közötti adatokat vizsgálta. A legfrissebb tanulmányhoz azonban két évtizedre bővítette a hatókört, hogy az eredmények jobban tükrözzék a nemzetek közötti trendeket és technológiai képességeiket.

A szerzők szerint Kína hatalmas előrelépéseket tett az elmúlt két évtizedben, különösen 2010 óta, amihez jelentősen hozzájárult Peking „Made in China 2025” terve a kulcsfontosságú kutatási és fejlesztési projektek állami finanszírozásával.

CI/CD-vel folytatódik az AWS hazai online meetup-sorozata! A sorozat december 12-i, ötödik állomásán bemutatjuk az AWS CodeCatalyst platformot, és a nyílt forráskódú Daggert is.

A tracker főleg az Egyesült Államok és Kína versenyére fókuszál, és jól tükrözi, hogy a technológiai dominancia mérlege az utóbbi ország felé mozdult el. Az ASPI szerint a jelentős változás valamikor 2016 körül következett be, ez vezetett el oda, hogy az idei jelentés már Kína rendkívül kiugró fölényét mutatja: a nyomon követett 44 terület 89 százalékában élen jár, azaz 37 kategóriában végzett az első helyen a 2019 és 2023 között megjelent tanulmányokat figyelembe véve. Ez komoly fordulat a 2003-2007-es időszakhoz képest, amikor még az USA vezetett.

Az Egyesült Államok a maradék hét területen szerzett vezető szerepet, ezek a HPC (high performance computing), a kvantum computing, a fejlett integrált áramkörök tervezése és gyártása, a természetes nyelvek feldolgozása, a vakcinakutatás, a kisméretű műholdak, valamint az űreszközök indító rendszereivel kapcsolatos kutatások.

A think tank tanulmánya a kutatási monopóliumra is hangsúlyt fektet. A projekt olyan technológiákat figyel, amelyekről úgy gondolja, hogy nagy a kockázata annak, hogy egyetlen nemzet monopolhelyzetbe kerülhet, ebből idén már 24-et azonosított azzal szemben, hogy tavaly ez a szám 14-nél megállt. Az újonnan azonosított, magas kockázatú technológiák minden kategóriáját Kína uralta, ezek nagy része védelmi technológia: radarok, fejlett repülőgép-hajtóművek, drónok, együttműködő robotok, műholdas helymeghatározás és navigáció területein végzett fejlesztések.

Közben India is jelentős előrelépéseket tett: a 64 kritikus technológiából 45 esetében sikerült az első öt ország közé kerülnie az előző évi 37-hez képest, ami bizonyítja az ország erősödő befolyását és képességeit.

A többi ország jelentős részénél nem lehetett különösebb elmozdulásokat látni, ugyanazon a szinten maradtak kutatási teljesítményében, látványosabb kivételként az Egyesült Királyság említhető, ahol viszont visszaesést lehetett látni: nyolc különböző technológiai kategóriában is kiesett az első öt ország közül, és már csak 36 kategóriában van a top vezető öt szereplő közt.