GKI: átlagos szinten a magyar digitális kompetencia
A gazdasági felzárkózás egyik kulcsa, hogy a cégek mellett a lakosság is megfelelő digitális kompetenciákkal rendelkezzen, amiben Magyarország a GKI Gazdaságkutató Zrt. szerint az elmúlt csaknem másfél évtizedben sikeresen felzárkózott az uniós átlaghoz.
Egyáltalán nincs lemaradásban Magyarország a lakosság digitális kompetenciáinak terén sem az uniós, sem a régiós átlagtól, hívja fel a figyelmet a GKI Gazdaságkutató Zrt. frissen publikált jelentése, mely a KSH, az NMHH és az Európai Bizottság által gyűjtött releváns adatokból, statisztikákból szemezget.
Az intézet elsőként a hazai infrastruktúra-használat elterjedését emeli ki, amiben jelentős előrelépés történt az elmúlt csaknem másfél évtizedben. 2010-ben a háztartások 58%-a rendelkezett szélessávú internetkapcsolattal, mely jelentős lemaradás volt az EU-s átlaghoz képest. 2023-ra ez az arány elérte a 93%-ot, mely lényegében megegyezik az uniós szinttel.
Bár összességében jól állunk a mutató tekintetében, éles területi különbségek figyelhetők meg: az Észak-Alföldön 10 százalékponttal alacsonyabb az internetkapcsolattal rendelkezők aránya, mint a fővárosban (98%).
A szervezet szerint a demográfiai különbségek más szempontból is szembetűnőek: az alapfokú végzettséggel rendelkezők 75%-a, míg a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 97%-a használja naponta az internetet. Korosztályi bontásban vizsgálva a 16-24 évesek körében közel 100%-os, míg az 55-74 évesek körében 78%-os az internethasználók aránya.
Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.
A kigyűjtött adatok alapján a lakosság többsége leginkább kapcsolattartásra és szórakozásra használja az internetet, online híroldalakat csupán a magyar internetezők 43%-a olvas, podcasteket pedig 18%-uk hallgat. Minden negyedik internetező él az online ügyintézés lehetőségével, és csak minden ötödik vesz igénybe online tananyagokat, tanfolyamokat. Ez utóbbi adat elmarad az uniós átlagtól, melyet részben az alacsonyabb vásárlóerő magyaráz.
Mindemellett az online vásárlások aránya is egy jó indikátora a digitális nyitottságnak. 2020-ban a hazai lakosság 60%-a vásárolt egy éven belül az interneten, a vásárlási szokásokat azonban jelentősen megváltoztatta a koronavírus-világjárvány. Így 2023-ra ez a mutató 70%-ra ugrott, elérve az EU-s átlagot.
A GKI az infokommunikációs területen végzett hallgatók számát illetően kettős képet ad, hiszen 2022-ben 6,8%-on állt az arány, ami jelentősen meghaladja a 4,5%-os uniós átlagot, ugyanakkor az IKT szektorban foglalkoztatottak aránya csak 4,2%, szemben a 4,8%-os uniós átlaggal.
Összességében a hazai lakosság 64%-a rendelkezik legalább alapszintű általános digitális készségekkel, ami kevéssel a 61%-os uniós átlag feletti érték. A V4-es országok közt a magyarok digitális kompetenciái meghaladják a lengyelekét és a szlovákokét, egyedül az uniós összevetésben is kiemelkedő csehek előznek meg minket - húzza alá a kutatócég.
A GKI optimistának tűnő következtetéseit némileg árnyalja, hogy Magyarország az EU digitális gazdaság és társadalom indexének (DESI) szinte minden aspektusában alulteljesített az EU-s átlaghoz képest, többnyire inkább a sereghajtók táborához tartozva.