Feladja a Google a sütik kivezetését

A szabályozó hatóságok és a hirdetők oldaláról megfogalmazott aggodalmakra reagálva stratégiát változtat a Google, és felhagy azon tervével, hogy a Chrome böngészőből alapértelmezetten kivezesse a harmadik féltől származó sütiket (3PC). A Mozilla és a Brave 2019-től blokkolja alapértelmezés szerint a külsős cookie-kat, az Apple 2020-ban alakította át a Safarit, az évekkel később próbálkozó Google pedig úgy tűnik, nem ér célt, legalábbis nem az eredeti elképzelésével.

A keresőóriás hétfőn közzétett bejegyzésében pozitív eredményekről számol be a Privacy Sandbox API-k előzetes tesztjei után, és bár úgy gondolja, hogy az iparági elterjedtséggel együtt a megoldás idővel hatékonyabbá válhat, az érintettek és résztvevők oldaláról sok erőforrást és munkát igényel az átállási folyamat.

Ennek fényében a vállalat ahogy maga is fogalmaz: a felhasználók választását fogja középpontba emelni, így ahelyett, hogy általánosságban, központilag kivezetné a külsős sütiket a böngészőből, helyette egy új Chrome-környezetet fog kidolgozni, ami „lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy felelős döntést hozzanak arról, mi történjen a webes böngészéseik során”, és amin bármikor módosíthatnak. Az új irányt a szabályozókkal és az iparági szereplőkkel közösen fogja megvitatni a keresőóriás, ami valószínűleg ismét hónapokig tartó munkát jelent, és a gyakorlatban vélhetően egy választópanel lesz az eredménye.

A Google hangsúlyozza, hogy a folyamat során továbbra is fontos lesz, hogy a fejlesztők élhessenek a privacy-fókuszú alternatívákkal, így a Privacy Sandbox API-k elérhetők maradnak, és a Chrome inkognitómódja IP-védelemmel fog bővülni.

CI/CD-vel folytatódik az AWS hazai online meetup-sorozata! A sorozat december 12-i, ötödik állomásán bemutatjuk az AWS CodeCatalyst platformot, és a nyílt forráskódú Daggert is.

A brit Verseny- és Piacfelügyeleti Hatóság (CMA) idén februárban arról tájékoztatta a Google-t több hónapnyi vizsgálódás és egyeztetés után, hogy nem folytathatja a harmadik felek sütijeinek kivezetését, amíg nem ad kellő jogorvoslatot a szabályozók aggályaira. A hatóságok beavatkozása is késleltethette a már amúgy is csúszásban lévő Privacy Sandbox projekt megvalósulását, amit 2024 második felére szeretett volna kivitelezni a vállalat.

A 2019-ben bejelentett kezdeményezés célja a külsős cookie-kat leváltó új, a cég megfogalmazása szerint az adatok védelmét szolgáló technológiák bevezetése volt. Ennek kapcsán a hatóság attól tartott többek közt, hogy a Google továbbra is profitálhat a felhasználók tevékenységi adatokból, miközben korlátozza a versenytársak hozzáférését ugyanazokhoz az adatokhoz, így saját hirdetési termékei és szolgáltatásai piaci helyzetét erősítheti. 

Az eredeti elképzelés az volt, hogy a Topics metódussal, azaz a témák szerinti kategorizálással a felhasználó böngészője meghatároz néhány olyan érdeklődési területet (pl. fitnesz, futás), amelyeket a böngészési tevékenység alapján a felhasználó előző három hetére vonatkozóan a legrelevánsabbnak talál. Amikor a netező meglátogat egy weboldalt, az API a webhelyekkel és azok hirdetési partnereivel megoszt legfeljebb három témát, hogy ezeket az információkat felhasználhassák az érdeklődésen alapuló hirdetésekhez. Tehát ha valaki edzőtermi tagságot vagy sportfelszerelést hirdet, akkor a fitnesz iránt érdeklődő embereket érhet el nagy általánosságban.

Nem mindenki könyveli el győzelemként a friss fejleményeket: Stephen Bonner, az ICO (Information Commissioner's Office) biztos-helyettese csalódottságát fejezte ki a Google irányváltásával kapcsolatban, mivel a hatóság szerint „a harmadik féltől származó cookie-k blokkolása pozitív lépés lenne a fogyasztók számára”. James Rosewell adatvédelmi szakember, a Movement for an Open Web (MOW) társalapítója szerint a keresőcég ezzel a lépéssel kvázi beismeri, hogy a nyílt web "bezárására" tett terve dugába dőlt, és nem sikerül megszüntetni az interoperábilitást, amely lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy a monopolisták beavatkozása nélkül működjenek együtt.