Eldőlt: az asztalra csap az EU a Teams miatt

Az Európai Bizottság hivatalosan is versenyellenes viselkedéssel vádolja a Microsoftot, miután több hónapon át vizsgálta a Teams videókonferencia-alkalmazással kapcsolatos vádakat. A redmondi cég korábban már vezetett be engedményeket az első figyelmeztetések után: világszerte leválasztotta a Teams-t az Office platformtól, miután megváltoztatta a Microsoft 365 és Office 365 irodai szoftvercsomagok árazását és struktúráját is az Európai Gazdasági Térség és Svájc területére vonatkozóan.

Az uniós tisztviselőket azonban ez nem nyugtatja meg, szerintük a vállalat intézkedése nem kellően hatékony a méltányosság elősegítéséhez, mostanra pedig repült is a kifogásközlés, amire a vizsgálat alá vont cégnek kötelessége tételesen reagálnia.

A Bizottság előzetes álláspontja szerint a Microsoft megsérti az EU versenyellenes szabályait azzal, hogy a Teams-t az Office 365 és a Microsoft 365 mellé csomagolta.

A Bizottság különösen amiatt aggódik, hogy a Microsoft disztribúciós előnyt biztosított saját szolgáltatása számára, mivel nem adta meg az ügyfeleknek a választás lehetőségét, hogy szeretnének-e hozzáférni a Teamshez, amikor előfizetnek egy másik termelékenységi alkalmazásra. Erre az előnyre ráerősíthetett a Teams és a konkurens termékek közötti interoperabilitás korlátoltsága is.

A Microsoft közleménye szerint dolgozni fog a megoldáson. Amennyiben a bizottság úgy dönt a vállalat válasza után, hogy jogsértés történt, a jogsértő gyakorlat megszüntetésére kötelezheti a céget, illetve a világpici bevétel 10 százalékáig terjedő pénzbírsággal sújthatja.

Így segít a Lenovo felkészülni NIS2-re (x) Az érintettek számára ajánlott Thinkshield rendszer háromszintű védelmet nyújt.

A bizottság tavaly november végén küldte ki a riválisoknak a kérdőíveket, melyben az EU versenyjogi hatósága azt próbálta megtudni, hogy a redmondiak önkéntes vállalása elegendő-e ahhoz, hogy a korábban kifogásolt versenytorzító állapot megszűnjön. A Bizottság emellett arra is választ várt, hogy a szolgáltatók közti váltás mennyire egyszerű a kollaborációs platformok szegmensében, illetve az ún. hálózati effektus mennyire akadályozza a versenytársak mozgásterét, illetve új piaci szereplők megjelenését.

A bizottság szerint a riválisok úgy nyilatkoztak, hogy a Microsoft kompatibilitási és árazási stratégiái megnehezítik a konkurens appok érvényesülését, illetve kritizálták az adathordozhatóság hiányát, ami korlátokat szab az alternatívákra való átállásban.

A Slack 2020-ban nyújtott be a panaszt a Bizottságnak, amiben egyebek mellett azt kifogásolta, hogy a Microsoft illegálisan építette be a Teams-t az Office programcsomagba, megnehezítette annak eltávolítását, illetve nem tette lehetővé, vagy megnehezítette a riválisok számára, hogy platformjaikat a Microsoft Office termékeikbe bármilyen szinten integrálják. A felmérésben a Bizottság a 2016-tól 2021-ig tartó időszakra fókuszált, melynek elején, 2017-ben debütált a Teams, miután a Microsoft számára világossá vált, hogy a munkahelyi kollaborációs platformok egyre nagyobb teret hódítanak magunknak.

Az EU-s vizsgálat tavaly júliusban indult meg, három évvel a Slack panasza után, a redmondi cég már augusztusban bejelentette, hogy ősszel leválasztja egymásról az alkalmazásokat az EU-ban és Svájcban, ezt követően fokozódott az USA felől is érkező szabályozói nyomás, amit a lépés kiterjesztésével próbálhat enyhíteni a Microsoft.

A Microsoft és az Európai Bizottság viszonya az elmúlt évtizedben a versenytársakkal, különösen a Google-lel összehasonlítva viszonylag simának volt tekinthető, ennek is vége lehet a Teams miatt. A redmondi cég legutóbb a böngészőválasztó panel integrációját vállalta önkéntesen 2009-ben, ám később kiderült, hogy nem mindenben tett eleget vállalásainak, ezért 561 millió eurós bírságot kellett fizetnie 2013-ban.