Nem sikerül dűlőre jutni a chatfigyelő uniós tervezetről
Az Európai Tanács belga elnöksége levette a Chat Control néven ismert szabályozás kérdését a napirendről, miután a tagállamok még mindig túlságosan megosztottak az ügyben. Ez azonban csak átmeneti lehet.
Június 20-án, csütörtökön kellett volna szavazni az EU Tanácsában résztvevő tagállami nagyköveteknek a Chat Control néven elhíresült törvénytervezet előterjesztéséről, de miután világossá vált, hogy az országok még mindig túlságosan megosztottak ahhoz, hogy minősített többséget érjenek el a tárgyalási mandátumról, ezért az ügy lekerült a napirendről.
Az unióban a jogalkotási egyeztetés háromoldalú, így az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság képviselői a jogalkotási eljárásnak már egy korai szakaszában találkoznak, és törekednek arra, hogy kölcsönös megegyezésen alapuló kompromisszumot érjenek el. A legtöbb esetben a háromoldalú egyeztetések sikerrel járnak, így csak a nagyon vitatott jogalkotási javaslatok mennek végig a teljes rendes jogalkotási eljáráson. Tehát ha a tagállamok továbbra is megosztottak maradnak (ahogy az elmúlt két évben is látható volt), addig az ügy parkolópályán marad.
A gyermekek szexuális bántalmazásának megelőzésére és az ellene folytatott küzdelemre vonatkozó szabályokkal kapcsolatos rendelet (CSAR) a valaha volt egyik legtöbbet kritizált uniós szabályozás. Németország, Ausztria, Hollandia, Lengyelország, Svédország, Észtország és Szlovénia egyelőre ellenzi az ellentmondásos fogadtatásban részesült javaslatot, míg Lengyelország, Hollandia és Svédország a törvény szövegének módosítását kérte, további kilenc másik állam pedig közös álláspont kialakítását sürgeti. Írország és Spanyolország ragaszkodik ahhoz, hogy szigorú törvényre van szükség az online tartalmak monitorozásához, mivel a világjárvány óta megugrott a gyermekek szexuális zaklatásával kapcsolatos ügyek száma.
A szükséges minősített többséget egyszerűen nem sikerült elérni a belga elnökség diplomatája szerint, mely június végéig áll a tárgyalások élén az EU Tanácsának elnökeként.
Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.
A Bizottság még 2022 májusában mutatta be a CSAM-jogszabály tervezetét, amit azóta erősen kritizáltak a digitális jogi aktivisták, szabályozók és egyes nemzetek kormányai. A törvény egyik legerősebb bírálója és a végpontok közötti titkosítás védelmezőjeként ismert European Digital Rights (EDR) érdekképviseleti csoport szerint ellentmondásos, hogy az EU a uniós digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA) előírásainak való megfelelést próbálja kikényszeríteni a platformok üzemeltetőitől, miközben a DSA éppen a technológiai cégek hatalmának csökkentését célozza, a CSA-rendelet pedig arra kényszerítené őket, hogy minden online csevegésre és üzenetre szükségszerűen rálássanak.
A tervezet többek közt arra kötelezné a digitális platformok üzemeltetőit, hogy monitorozzák rendszereiken és jelentsék a a gyermekekkel kapcsolatos szexuális zaklatással kapcsolatos anyagok nyomait a bűnüldöző szervek fel, ami értelemszerűen azzal jár, hogy bele kellene látniuk a felhasználóik privát üzeneteibe. Ez érvényes lenne az unió területén működő olyan külföldi platformok, mint a Signal és a WhatsApp, valamint a többi népszerű csevegőapp esetében is. A CSAM, tehát a gyermekekkel való szexuális zaklatással kapcsolatos anyagok felderítésére tett javaslat azonban rossz válasznak tűnik egy érzékeny és sokrétű társadalmi probléma kezelésére, másrészt közvetlen veszélyt jelent a demokratikus értékekre egy szabad és nyitott társadalomban - mondják kritikusai.
Korábban maga az európai adatvédelmi biztos Wojciech Wiewiórowski is felhívta rá a figyelmet, hogy a Bizottság javaslata olyan következményekkel járhat, amelyek „jóval túlmutatnak a gyermekek védelmével kapcsolatos problémákon”. Szerinte a Bizottság javaslata megkérdőjelezi a magánélet és egy demokratikus társadalom alapjait, módosítások nélkül a javaslat alapvetően megváltoztatná az internet működését és a ma ismert digitális kommunikációt. Az Európai Adatvédelmi Testület egy évvel ezelőtt kiadott közleményében arra figyelmeztetett, hogy a jogalkotási terv „komoly adatvédelmi és magánéleti aggályokat vet fel”.
Már a kezdetektől kérdések merültek fel a javaslat jogszerűségével kapcsolatban is: az uniós jog megköveteli, hogy az olyan alapvető jogokba, mint a magánélet és a véleménynyilvánítás szabadsága csak szükséges és arányos mértékben szabad beavatkozni. Alexander Hanff, adatvédelmi szakértő és jogvédő szerint a napi szinten küldött több tízmilliárd üzenetváltás során már az is visszaélésnek minősülhet, hogy egyes fotók több személyhez is eljutnának például egy nyomozási lánc során, ráadásul a technológia nem hibamentes: a napi milliárdnyi üzenet átvizsgálása esetén egy 0,1 százalékos hibaaraány is sok millió téves pozitív vagy negatív eredmény jelenthet. Patrick Breyer, az Európai Parlament német tagja korábban arra figyelmeztetett, hogy egy 10%-os hibaarány alapján valószínűsíthető, hogy évente több mint 3 millió üzenet és fénykép kerülne a nyomozók elé tévesen.
Claudia Peersman, a Bristoli Egyetem Kiberbiztonsági Kutatócsoportjának vezető tudományos munkatársa szerint a jelenleg elérhető technológiai fejlesztések nem állnak készen még arra, hogy ilyen nagy léptékben kezdjék el használni azokat privát üzenetek vizsgálatára, végpontok közötti titkosított környezetekben.
Az MI-alapú CSAM-detektáló technológiák ráadásul jellemzően magántulajdonúak, a pontosságuk függetlenül nem ellenőrizhető. Például a Microsoft által fejlesztett PhotoDNA, vagy az Apple NeuralHash nem tanulmányozhatóak a zárt fejlesztés miatt, így a külsős kutatók a vállalatok által közölt adatokon túl nem tudnak meggyőződni arról, mennyire pontosak ezek a technológiák.
Breyer csütörtökön üdvözölte a fejleményt, hogy az uniós nagykövetek nem tudtak megállapodni a továbblépésről, de arra figyelmeztet, hogy ez csak a végrehajtás átmeneti felfüggesztése. A tanácsi mandátummal való megegyezésről szóló tárgyalások hamarosan Magyarországra hárulnak, július elsejétől ugyanis hazánk veszi át a Tanács elnökségét Belgiumtól. Magyarország elnöksége programjában már leszögezte, hogy folytatja a tárgyalásokat.
Amint az uniós országok megállapodnak a közös álláspontról, továbbra is tárgyalniuk kell a törvény végleges változatáról az Európai Parlamenttel és az Európai Bizottsággal.