Kedden végleg eldőlt, hogy egy lakosságszámát tekintve nagyjából Győr méretű kaliforniai település, Santa Clara azzal vonul be a cégvilág történelmébe, hogy egy időben otthont adott a világ legértékesebb tőzsdén jegyzett vállalatának, az Nvidia-nak. Az eleinte grafikus gyorsítóprocesszorokkal ismertté vált gyártó értéke a keddi kereskedési napon elhagyta az abszolút rekordnak számító 3,336 ezer milliárd dollárt, ezzel megelőzve a korábbi első helyezett Microsoftot.

Bevált recept

Mindezt úgy, hogy a vállalat kis túlzással évtizedek óta ugyanabból a receptből főz. A termékeket azonban már nem elsősorban az FPS-fetisiszta gamerek vagy éppen bitcoin-bányászok pakolják be a PC-ikbe, hanem a világ legnagyobb technológiai multijai vásárolják őket tízezer-, sőt, százezerszám az adatközpontjaikba - persze ezek már nem a "mezei" GeForce gyorsítók, hanem az azokból kvázi kifejlődött, több tízezer dollárba kerülő, AI számításokra optimalizált monstrum célhardverek.

A fentiekhez - illetve ezzel párhuzamosan az Nvidia bődületes meneteléséhez - azért kellett a 2022 végétől eleinte fokozatosan, majd egyre gyorsabban felívelő mesterséges intelligencia hype, melynek a chipgyártó rövid idő alatt az egyik legnagyobb haszonélvezője lett. 

Az Nvidia elmúlt két évben tapasztalt őrült raliját érdemes az alábbi néhány mérföldkővel kontextusba helyezni:

• A cég jelenleg több mint kilencszeresét éri a 2022 év végi értékének,
• A tőzsdei árfolyam csak idén 170%-kal emelkedett,
• A vállalat értéke kilenc hónap alatt nőtt ezer milliárd dollárról kétezer milliárd dollárra idén februárban,
• Majd picivel több mint három hónap alatt, júniusban meglett a háromezer milliárd dolláros lélektani határ is. Ez utóbbi szint eléréséhez a Microsoftnak 945 napra az Apple-nek pedig 1044 napra volt szüksége.
• Ezen a szinten már a kisebb árfolyammozgásoknak is halandó ember számára felfoghatatlannak tűnő hatása lehet: a tegnapi, 3,5%-os árfolyamemelkedés révén például a cég kedden 103 milliárd dollárral ért többet, mint hétfőn.
• Végül, de nem utolsósorban a céget alapító elnök-vezérigazgató, Jensen Huang nettó vagyona mostanra eléri a 117 milliárd dollárt, ezzel a Forbes listája alapján jelenleg ő a világ 11. leggazdagabb embere.

Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.

Az Nvidia egyébként ezzel egy szűk körű elit ligába került be, már ami az amerikai nagyvállalatokat illeti. A Reuters által idézett tőzsdei elemzők szerint 1925 óta eddig összesen 11 amerikai cégnek sikerült a csúcsok csúcsára jutnia, igaz, köztük volt olyan, mely több évtizedes különbséggel kétszer is meg tudta ugrani ezt a lécet.

A legjobb - és tulajdonképpen mindmáig egyetlen - példa erre a Microsoft, mely a '90-es évek végén egyszer már felkerült a trónra, majd a dotkom-lufi kipukkanását követően óriásit zuhant és csak az előző évtized végén kezdett magára találni Satya Nadella vezetése alatt.

Volt olyan cég is, melynek egyszer kedvezett csak a széljárás, erre elemzők a texasi ExxonMobilt hozzák fel példaként, mely az olajár-robbanásnak köszönhetően 2013-ban lett a világ legértékesebb tőzsdén jegyzett vállalata, a piac visszakorrigálása után azonban hamar elvesztette ezt a titulust.

Végül emlékezetes példa a Ciscóé, melyet 2000 márciusában, a dotcom-bumm kellős közepén rángattak fel spekuláns befektetők a csúcsra, hogy aztán onnan gyorsan látványosan nagyot essen.

Durran-e az AI-lufi?

Hogy az Nvidia, illetve az AI-őrületből hasznot húzó más iparági szereplők számára eljön-e egy ilyen durranás, azt egyelőre nehéz előre látni, a Santa Clara-i csodagyerek lendülete azonban egyelőre nem látszik megtörni: az előrejelzések szerint a vállalat jelenleg zajló, 2025-ös üzleti évének árbevétele eléri majd a tavalyi csaknem duplájának számító 120 milliárd dollárt, 2026-ban pedig legalább további 33%-os növekedés várható.

Mindezt az egyre sűrűbben érkező, egyre nagyobb teljesítményű és hatékonyabb, azaz összetettebb nagy nyelvi modellek feltanítására alkalmas GPU-k egész sorának megjelenése kíséri: a vállalat idén tavasszal jelentette be a Blackwell chipeket, melyek még meg sem jelentek, de június elején már lelepleződött az utód, a Rubin sorozat, mely 2026-ban jelenhet meg nagyobb mennyiségben az adatközpontokban.