Kedden végleg eldőlt, hogy egy lakosságszámát tekintve nagyjából Győr méretű kaliforniai település, Santa Clara azzal vonul be a cégvilág történelmébe, hogy egy időben otthont adott a világ legértékesebb tőzsdén jegyzett vállalatának, az Nvidia-nak. Az eleinte grafikus gyorsítóprocesszorokkal ismertté vált gyártó értéke a keddi kereskedési napon elhagyta az abszolút rekordnak számító 3,336 ezer milliárd dollárt, ezzel megelőzve a korábbi első helyezett Microsoftot.

Bevált recept

Mindezt úgy, hogy a vállalat kis túlzással évtizedek óta ugyanabból a receptből főz. A termékeket azonban már nem elsősorban az FPS-fetisiszta gamerek vagy éppen bitcoin-bányászok pakolják be a PC-ikbe, hanem a világ legnagyobb technológiai multijai vásárolják őket tízezer-, sőt, százezerszám az adatközpontjaikba - persze ezek már nem a "mezei" GeForce gyorsítók, hanem az azokból kvázi kifejlődött, több tízezer dollárba kerülő, AI számításokra optimalizált monstrum célhardverek.

A fentiekhez - illetve ezzel párhuzamosan az Nvidia bődületes meneteléséhez - azért kellett a 2022 végétől eleinte fokozatosan, majd egyre gyorsabban felívelő mesterséges intelligencia hype, melynek a chipgyártó rövid idő alatt az egyik legnagyobb haszonélvezője lett. 

Az Nvidia elmúlt két évben tapasztalt őrült raliját érdemes az alábbi néhány mérföldkővel kontextusba helyezni:

• A cég jelenleg több mint kilencszeresét éri a 2022 év végi értékének,
• A tőzsdei árfolyam csak idén 170%-kal emelkedett,
• A vállalat értéke kilenc hónap alatt nőtt ezer milliárd dollárról kétezer milliárd dollárra idén februárban,
• Majd picivel több mint három hónap alatt, júniusban meglett a háromezer milliárd dolláros lélektani határ is. Ez utóbbi szint eléréséhez a Microsoftnak 945 napra az Apple-nek pedig 1044 napra volt szüksége.
• Ezen a szinten már a kisebb árfolyammozgásoknak is halandó ember számára felfoghatatlannak tűnő hatása lehet: a tegnapi, 3,5%-os árfolyamemelkedés révén például a cég kedden 103 milliárd dollárral ért többet, mint hétfőn.
• Végül, de nem utolsósorban a céget alapító elnök-vezérigazgató, Jensen Huang nettó vagyona mostanra eléri a 117 milliárd dollárt, ezzel a Forbes listája alapján jelenleg ő a világ 11. leggazdagabb embere.

A szétszteroidozott diversity alkonya Évtizedekben mérhető folyamatokat nem lehet profitorientált cégek asszisztálásával pár év alatt lezavarni, DEI csomagolásban.

Az Nvidia egyébként ezzel egy szűk körű elit ligába került be, már ami az amerikai nagyvállalatokat illeti. A Reuters által idézett tőzsdei elemzők szerint 1925 óta eddig összesen 11 amerikai cégnek sikerült a csúcsok csúcsára jutnia, igaz, köztük volt olyan, mely több évtizedes különbséggel kétszer is meg tudta ugrani ezt a lécet.

A legjobb - és tulajdonképpen mindmáig egyetlen - példa erre a Microsoft, mely a '90-es évek végén egyszer már felkerült a trónra, majd a dotkom-lufi kipukkanását követően óriásit zuhant és csak az előző évtized végén kezdett magára találni Satya Nadella vezetése alatt.

Volt olyan cég is, melynek egyszer kedvezett csak a széljárás, erre elemzők a texasi ExxonMobilt hozzák fel példaként, mely az olajár-robbanásnak köszönhetően 2013-ban lett a világ legértékesebb tőzsdén jegyzett vállalata, a piac visszakorrigálása után azonban hamar elvesztette ezt a titulust.

Végül emlékezetes példa a Ciscóé, melyet 2000 márciusában, a dotcom-bumm kellős közepén rángattak fel spekuláns befektetők a csúcsra, hogy aztán onnan gyorsan látványosan nagyot essen.

Durran-e az AI-lufi?

Hogy az Nvidia, illetve az AI-őrületből hasznot húzó más iparági szereplők számára eljön-e egy ilyen durranás, azt egyelőre nehéz előre látni, a Santa Clara-i csodagyerek lendülete azonban egyelőre nem látszik megtörni: az előrejelzések szerint a vállalat jelenleg zajló, 2025-ös üzleti évének árbevétele eléri majd a tavalyi csaknem duplájának számító 120 milliárd dollárt, 2026-ban pedig legalább további 33%-os növekedés várható.

Mindezt az egyre sűrűbben érkező, egyre nagyobb teljesítményű és hatékonyabb, azaz összetettebb nagy nyelvi modellek feltanítására alkalmas GPU-k egész sorának megjelenése kíséri: a vállalat idén tavasszal jelentette be a Blackwell chipeket, melyek még meg sem jelentek, de június elején már lelepleződött az utód, a Rubin sorozat, mely 2026-ban jelenhet meg nagyobb mennyiségben az adatközpontokban.