Az IVSZ szerint felejtős a nemzeti felhő
Nem elég elterjedt a felhőtechnológiák vállalati alkalmazása Magyarországon, pedig e nélkül nem lesz MI-forradalom sem - figyelmeztet az IVSZ, mely szerint nagyon ideje néhány clouddal kapcsolatos sztereotípiát eloszlatni.
Alig használják a magyar cégek - különösen a kisebb cégek - a különböző felhőtechnológiákat, holott azoknak jelentős transzformatív erejük van a vállalat, illetve a gazdaság számára is - húzza alá ismét az évek óta ismert és hangoztatott tény az IVSZ, mely a Deloitte és a BellResearch közreműködésével térképezte fel a felhőalapú számítástechnika hazai elterjedtségét.
A hazai gazdasági szereplők felhőhasználati szokásait illetően leginkább az összes európai uniós tagállamra kiterjedő Digital Decade uniós kutatás eredményeire szokás hivatkozni a szakmában, ami hosszú évek óta a legkevésbé sem fest kedvező képet a magyar helyzetről.
Ez alapján egyébként nem vagyunk látványosan elmaradva az uniós átlagtól (44,9% vs. 45,2%), a felhőtechnológiák hazai tömeges terjedéséről a most megjelent hatástanulmány jóval kevésbé optimista képet fest.
A magyarországi vállalatok körében jellemzően a közepes méretű és nagyvállalatok körében elterjedt a felhőszolgáltatások használata (itt a tanulmány a 250 fő feletti létszámmal rendelkező cégeket sorolja az utóbbi körbe), ahol a cégek 81,7%-a felhőhasználó, míg az 1-9 főt foglalkoztató cégeknél ez az arány csupán 34,9%.
A hazai vállalatok 63 százaléka azonban egyáltalán nem vesz igénybe semmilyen felhőtechnológiát.
A tanulmány szerzői szerint nemzetgazdasági szempontból is stratégiai jelentőségű a felhőhasználat ösztönzése: az ilyen szolgáltatásokat használó magyar vállalatok egy foglalkoztatottra jutó fajlagos éves árbevétele közel 2,4 millió forinttal magasabb az ilyen szolgáltatásokat igénybe nem vevő versenytársaikénál.
Hello, itt az idei SYSADMINDAY! Szabadtéri helyszínen idén is megrendezzük a hazai Sysadmindayt. Melós hónapok után ez egy jó lehetőség, hogy találkozzunk barátokkal, kollégákkal.
A tanulmány készítőinek kalkulációja szerint a felhőhasználat további felfutása a következő 10 évben évente átlagosan 1,7-2,7%-kal járul hozzá a magyar GDP-hez (a 2023-as értékre vetítve) annak függvényében, hogy a kormányzati hozzáállás semleges vagy támogató a felhőhöz. A két érték közötti különbség a 10 év alatt mintegy 7000 milliárd forint GDP-többletet jelent.
A kutatás természetesen kitér a sokat emlegetett MI-forradalomra, mely az alkotók szerint elképzelhetetlen a felhőtechnológia alkalmazása nélkül.
Az IVSZ mint korábban sok más esetben, ezúttal is javaslatokkal él a kormányzat számára a felhőtechnológia hazai terjedését elősegítendő. Ennek egyik alappillére lehet Vinnai Balázs elnök szerint a nemzeti felhőstratégia kialakítás a Cloud First irányelv mentén.
Vinnai hozzáteszi, a kormánynak érdemes lenne változtatni azon a hozzáálláson is, hogy az adatokat biztonsági szempontok alapján mindenáron az ország területén belül kell tartani, ha ugyanis ez így marad Magyarország pusztán a méreteiből fakadóan nem tud majd gazdaságosan üzemeltethető (szuverén) felhőt kialakítani.
A nemzeti felhő kialakítása egyébként a 2022-2030 közötti időszakra vonatkozó Nemzeti Digitális Stratégia egyik fontos sarokeleme, igaz, ez csak az állam által nyújtott szolgáltatások és az ehhez szükséges adatok tárolására vonatkozik, ez azonban a tanulmány szerint így is korlátozza a nem magyarországi üzemeltetésű publikus felhő használatát.