Az IVSZ szerint felejtős a nemzeti felhő
Nem elég elterjedt a felhőtechnológiák vállalati alkalmazása Magyarországon, pedig e nélkül nem lesz MI-forradalom sem - figyelmeztet az IVSZ, mely szerint nagyon ideje néhány clouddal kapcsolatos sztereotípiát eloszlatni.
Alig használják a magyar cégek - különösen a kisebb cégek - a különböző felhőtechnológiákat, holott azoknak jelentős transzformatív erejük van a vállalat, illetve a gazdaság számára is - húzza alá ismét az évek óta ismert és hangoztatott tény az IVSZ, mely a Deloitte és a BellResearch közreműködésével térképezte fel a felhőalapú számítástechnika hazai elterjedtségét.
A hazai gazdasági szereplők felhőhasználati szokásait illetően leginkább az összes európai uniós tagállamra kiterjedő Digital Decade uniós kutatás eredményeire szokás hivatkozni a szakmában, ami hosszú évek óta a legkevésbé sem fest kedvező képet a magyar helyzetről.
Ez alapján egyébként nem vagyunk látványosan elmaradva az uniós átlagtól (44,9% vs. 45,2%), a felhőtechnológiák hazai tömeges terjedéséről a most megjelent hatástanulmány jóval kevésbé optimista képet fest.
A magyarországi vállalatok körében jellemzően a közepes méretű és nagyvállalatok körében elterjedt a felhőszolgáltatások használata (itt a tanulmány a 250 fő feletti létszámmal rendelkező cégeket sorolja az utóbbi körbe), ahol a cégek 81,7%-a felhőhasználó, míg az 1-9 főt foglalkoztató cégeknél ez az arány csupán 34,9%.
A hazai vállalatok 63 százaléka azonban egyáltalán nem vesz igénybe semmilyen felhőtechnológiát.
A tanulmány szerzői szerint nemzetgazdasági szempontból is stratégiai jelentőségű a felhőhasználat ösztönzése: az ilyen szolgáltatásokat használó magyar vállalatok egy foglalkoztatottra jutó fajlagos éves árbevétele közel 2,4 millió forinttal magasabb az ilyen szolgáltatásokat igénybe nem vevő versenytársaikénál.
Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.
A tanulmány készítőinek kalkulációja szerint a felhőhasználat további felfutása a következő 10 évben évente átlagosan 1,7-2,7%-kal járul hozzá a magyar GDP-hez (a 2023-as értékre vetítve) annak függvényében, hogy a kormányzati hozzáállás semleges vagy támogató a felhőhöz. A két érték közötti különbség a 10 év alatt mintegy 7000 milliárd forint GDP-többletet jelent.
A kutatás természetesen kitér a sokat emlegetett MI-forradalomra, mely az alkotók szerint elképzelhetetlen a felhőtechnológia alkalmazása nélkül.
Az IVSZ mint korábban sok más esetben, ezúttal is javaslatokkal él a kormányzat számára a felhőtechnológia hazai terjedését elősegítendő. Ennek egyik alappillére lehet Vinnai Balázs elnök szerint a nemzeti felhőstratégia kialakítás a Cloud First irányelv mentén.
Vinnai hozzáteszi, a kormánynak érdemes lenne változtatni azon a hozzáálláson is, hogy az adatokat biztonsági szempontok alapján mindenáron az ország területén belül kell tartani, ha ugyanis ez így marad Magyarország pusztán a méreteiből fakadóan nem tud majd gazdaságosan üzemeltethető (szuverén) felhőt kialakítani.
A nemzeti felhő kialakítása egyébként a 2022-2030 közötti időszakra vonatkozó Nemzeti Digitális Stratégia egyik fontos sarokeleme, igaz, ez csak az állam által nyújtott szolgáltatások és az ehhez szükséges adatok tárolására vonatkozik, ez azonban a tanulmány szerint így is korlátozza a nem magyarországi üzemeltetésű publikus felhő használatát.