Stoppolnia kell a Metának az AI-modellek európai bevezetését
A GDPR és a szigorúbb európai szabályozási környezet akadályokat gördít a Meta elé az AI-fejlesztések bevezetésében, a felhasználók által generált adatok képzési célú felhasználását egyelőre halasztania kell a közösségi óriásnak.
A Meta pénteki közleménye szerint egyelőre halasztja legújabb AI-modelljei bevezetését Európában, miután az ír adatvédelmi hatóság aggályokat fogalmazott meg a Facebook és az Instagram felhasználóit érintő adatgyűjtési gyakorlatokkal kapcsolatban. A bejelentés előzménye, hogy az egyik legmeghatározóbb uniós jogi szervezet, az osztrák aktivista Max Schrems által vezetett noyb (none of your business) 11 európai országban nyújtott be panaszt a Meta ellen, mivel úgy véli, hogy a technológiai óriáscég tervezett adatvédelmi irányelv módosítás lehetővé tenné a személyes adatok jogellenes felhasználását a mesterséges intelligencia-technológiák fejlesztéséhez.
Az akció apropója egészen pontosan a június 26-tól érvénybe lépő, európai felhasználókat érintő változás, melynek értelmében a Meta minden 2007 óta gyűjtött nyilvános és nem nyilvános felhasználó adat felhasználására igényt tart a jövőbeli egyelőre nem meghatározott és nevesített AI-fejlesztéseihez. Tehát bármilyen forrásból származhatnak a személyes adatok, amit ráadásul harmadik felekkel is megoszthat a cég anélkül, hogy a felhasználók beleegyezését kellene kérnie hozzá. Ebbe beletartoznak a nyilvános és privát bejegyzések, képek, aktivitások.
Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.
A Meta elmondása szerint az ír adatvédelmi hatóság kérése, hogy halassza el a nagy nyelvi modellek (LLM) képzését a Facebook és Instagram felhasználók által megosztott nyilvános tartalmak felhasználásával. A cég ezzel kapcsolatban csalódottságát fejezte ki, mivel állítása szerint március óta számos ponton módosított szolgáltatásai működésén a hatóságok visszajelzéseinek megfelelően.
A közlemény szerint az írek kérése visszalépést jelenthet az "európai innováció és a mesterséges intelligencia fejlesztésében folyó verseny" szempontjából, a közösségi óriás szerint a lokális információk nélkül csak egy másodrangú élményt tud nyújtani az embereknek, és így jelenleg nem tudja elindítani a Meta AI-t Európában. A bevezetés elhalasztása egyben annak is teret és időt hagy, hogy a cég teljesíte a brit adatvédelmi hatóság kéréseit. A Meta bejelentésében említi iránymutató példákként a aGoogle-t és az OpenAI-t is, mely cégeknek szintén halasztaniuk kellett szolgáltatásaik bevezetését Európában, amíg nem tették kellően átláthatóvá az AI-jal kapcsolatos adatgyűjtési gyakorlataikat.
A noyb szerint az egyik vitatható aspektus, hogy a Meta nem mondja meg, pontosan mire használja fel az információkat, a homályos megfogalmazás alapján a felhasználási cél lehet egy chatbot, de akár agresszív, személyre szabott reklámokat kínáló új rendszer, netán szélsőséges esetben valamilyen hadászati célra fejlesztett drón is – a fogalmazás alapján ez sincs kizárva. Schrems, a noyb alapítója szerint ez egyértelműen kizárja az európai általános adatvédelmi rendeletnek, a GDPR-nek való megfelelést, ami a személyes adatok felhasználásának átláthatóságát is célozza többek közt.