Idén februártól kell teljeskörűen alkalmazni az Európai Unió digitális szolgáltatásokra vonatkozó szabályozását (DSA), amely elsősorban a nagy online platformok jogszerű működését, a felhasználók szabad véleménynyilvánításhoz és érdemi jogorvoslathoz való jogát, valamint a szolgáltatók átlátható működését hivatott biztosítani, egy friss kutatás szerint azonban a magyar piac működésére a jogszabály nem gyakorol komoly, érdemi hatást.

A rendeletek végrehajtása során kiemelt szerepet kap a tájékoztatás, illetve a tudatosság kérdésköre, melyet többnyire olyan kormányszerveknek kell koordinálniuk vagy magukra vállalniuk, mint amilyen itthon a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), melyet az ún. "letelepedés szerinti" digitális Digitális Szolgáltatási Koordinátorként (azaz DiSzKo) jelöltek ki a DSA kapcsán.

Az NMHH most közzétett egy kutatást, melyben a Magyarországon online piactérnek minősülő kilenc platformból öt (eMAG, Jófogás, Árukereső, Pepita, Szallas.hu) fejti ki a véleményét arról, hogy miként alkalmazta a jogszabályt illetve milyen kihívásokkal járt az annak való megfelelés.

A piacterek illetékesei elmondták: a rendelet kapcsán jellemzően informatikai fejlesztéseket kellett végrehajtaniuk, például a jogellenes tartalmak bejelentésének és a kereskedők nyomonkövethetőségének megfelelő biztosítása érdekében, de egyes általános szerződési feltételeiken is módosítaniuk kellett.

Saját meglátásuk szerint ugyan a piacterek biztosítják partnereiknek, hogy teljesíthessék a rendelet szerinti tájékoztatási kötelezettségeiket, a kereskedők azonban sokszor nincsenek tisztában a jogszabály előírásaival.

A kutatás megállapította: a piacterek jellemzően beazonosíthatóan feltüntették, ki az egyes termékek vagy szolgáltatások értékesítője – ugyanakkor minden platformról hiányzott a kereskedők saját kiállítású nyilatkozata, amelyben vállalják a termékeik vagy szolgáltatásaik uniós jog szerinti megfelelőségét.

Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.

Az aktív felhasználók számát a vizsgált online piacterek mindegyike közzéteszi, bár ezen adatot nem minden felületen könnyű megtalálni - derül ki a kutatásból. Minden online piactér biztosít felületet a jogellenes tartalmak, így a hamisított, veszélyes vagy tiltott termékek bejelentésére, de ezek nem mindegyike felhasználóbarát: van, ahol minden egyes feltöltött áru oldalán található bejelentési lehetőség közvetlenül az adott termékre, a piacterek többsége ugyanakkor csupán egy, a láblécben található fix menüpontot kínál általános panaszbejelentésre.

A jogellenes tartalmak eltávolítására a platformok kétféle eljárást alkalmaznak: azok vagy közvetlenül a bejelentés megtételét követően eltűnnek, és csak jogszerűségük igazolása után jelennek meg újra, vagy a szolgáltató először kivizsgálja a bejelentés megalapozottságát, és utána dönt a tartalom eltávolításáról. Volt olyan oldal, amely a bejelentések ugrásszerű növekedéséről számolt be – ők a rosszhiszeműnek bizonyult bejelentőkkel kapcsolatos speciális eljárásrend kialakításán gondolkoznak.

Aki akar, meg tud felelni

A megkérdezettek nem gondolják, hogy jelentősebb mértékben befolyásolná a jelenlegi piaci folyamatokat és struktúrát a DSA bevezetése – „aki akar, meg tud felelni az új jogszabálynak”. A szakemberek szerint a rendelet üzleti szempontból tisztulást hozhat, de nem annyira a piacterek, sokkal inkább az azokat igénybe vevő kereskedők szintjén – ugyanakkor nagyobb változást nem várnak tőle, leginkább a fogyasztók szempontjából gondolják előnyösnek a bevezetését.