Elvben akár teljesen át is rajzolhatja a magyar vezetékes távközlési piac erőviszonyait, illetve a szereplők összetételét az, hogy egy uniós precedens alapján indított közigazgatási per eredményeként a Gazdasági Versenyhivatalnak (GVH) le kell folytatnia azt a fúziós vizsgálatot, mely a normál ügymenet szerint a Vodafone Magyarország tulajdonosváltását kellett volna kísérnie - írja a Szabad Európa.

De nem kísérte, mivel a kormány élve egy 2013-as törvénymódosítással nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette a Vodafone, a 4iG és a magyar állam között kötött üzletet, ami elsődlegesen azt eredményezte, hogy a tranzakciót nem kellett a 1996. évi LVII. törvény 24/A. §-a alapján az illetékes nemzeti hatóságnak bejelenteni, az nem folytathatta le az ilyen akvizíciók során szokásos vizsgálatokat, melyek arra irányulnak, hogy a felvásárlásnak milyen potenciális versenytorzító hatásai lehetnek.

Ebből egyben az is következik, hogy a felvásárlást versenytárs sem támadhatta a versenyhatóságnál. Ennek a későbbiek során még lesz jelentősége.

Ilyés Márton közgazdász, korábbi momentumos politikus tavaly nyáron gazdasági erőfölénnyel való visszaélésre vonatkozó bejelentést tett az ügyben a GVH-nál, melyben azzal érvelt, hogy az akvizíciót követően 117 településen lényegében monopolpozícióba került a 4iG a vezetékes piacon - ezek azok a települések, ahol a nagy szolgáltatók közül csak a magyar cég érdekeltségei van jelen, azaz a Digi vagy a Vodafone vagy mindkettő.

A versenyhatóság végül elutasította a beadvány alapján a vizsgálat indítását, elsősorban továbbra is a fúzió nemzetstratégiai jelentőségére hivatkozva, az erről szóló határozatot azonban Illyésék megtámadták a bíróságon és meg is nyerték a pert tavasszal.

Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.

A Szabad Európa szerint a GVH-nak ezzel nem marad más választása, köteles elvégezni a vizsgálatot, melyet 2017-18 -ban a Digi-Invitel fúzió során rendkívül alaposan meg is tett. Az akkori ügyben ráadásul a felek pontatlan adatszolgáltatását az árgus szemekkel figyelő versenytársak azonnal a GVH tudtára adták, mely kétszer is módosította határozatát, illetve mindeddig példátlan módon megbírságolta a Digit a hatóság félrevezetése miatt.

GVH: nincs semmilyen utólagos vizsgálat

A lap cikkében megjelentekre reagálva lapunknak a GVH az alábbi közleményt küldte:

"A Szabad Európa hibás következtetéseket tartalmazó cikke alapján hivatkozott bírósági ítélet semmilyen módon nem kötelezte arra a Gazdasági Versenyhivatalt, hogy utólagosan vizsgálja a korábban nemzetstratégiai minősítéssel ellátott összefonódást. A bíróság vonatkozó döntése mindössze azt írta elő a GVH számára, hogy megismételt bejelentéses eljárásban vizsgálja meg, hogy az összefonódás következtében előállt piaci helyzet tekintetében fennállnak-e a versenyfelügyeleti eljárás megindításának törvényi feltételei. A vizsgálat lefolytatására a GVH-nak 2 hónap áll rendelkezésére, amely határidő egy alkalommal, legfeljebb 2 hónappal meghosszabbítható.

A GVH mint jogalkalmazó minden esetben a vonatkozó és hatályos jogszabályi előírások szerint jár el. Ebből következően – a bíróság által is megerősítetten – a GVH a továbbiakban sem végezhet vizsgálatot (utólagos vizsgálatot) a nemzetstratégiai jelentőségűként megjelölt fúziók tekintetében, mivel ezzel túllépne a jogszabályokban meghatározott hatáskörén."

Ha lenne is ilyen hatósági vizsgálat, a HWSW-nek névtelenül nyilatkozó iparági bennfentesek szerint aligha kell a 4iG-nak tartania attól, hogy a versenytársak, akár a fúzió által a leghátrányosabban érintett Magyar Telekom "beleáll" az ügyletbe.

Ennek leginkább az az oka, hogy a piaci szereplők és a kormányzat hosszú éveken át tartó, kissé rideg kapcsolata az utóbbi időszakban látványosan oldódni látszik, ez a viszony pedig egyszerűen nem bírna el egy ilyen affért.

A javuló viszonyt jól érzékelteti, nagy távközlési piaci szereplők közül a Magyar Telekom elsőként, 2023 szeptemberében írt alá megállapodást a kormánnyal, melyben különböző fejlesztési vállalásokért cserébe a kormány vállalta, hogy a hírközlési szolgáltatókat terhelő közműadó fizetési kötelezettséget 2024. januárjától megszünteti, amit 2025. januárjától követ a távközlési pótadó eltörlése is.

A külföldi piaci szereplők közül a PPF Csoport többségi tulajdonában lévő Yettel Magyarország is hasonló tartalmú megállapodást kötött tavasszal, hasonló céllal, így összességében elképzelhetetlen, hogy bármelyik nagy távközlési piaci szereplő egy hatósági vizsgálat során olyan aktív félként lépjen fel, ahogy az történt a Digi-Invitel felvásárlás során.

A GVH persze ettől még saját hatáskörében, saját szakértői vizsgálata alapján is juthat arra a vizsgálat során, hogy bizonyos településeken a tulajdonában lévő vezetékes infrastruktúrák egyikének értékesítését írja elő a 4iG számára, ezzel azonban könnyen lehet, hogy eleve nyitott kapukat döngethet a versenyhatóság.

A 4iG éppen a múlt héten jelentette be a tőzsde számára, hogy szeptemberre kettéválik a távközlési ernyőcégként kezelt Antenna Hungária a nemzetközi mezőnyben bevett struktúra alapján. A cég a jövőben minden vezetékes- és mobil infrastruktúrát egy különálló infrastruktúra-cégbe szervez ki azzal a kimondott szándékkal, hogy azok egy részét értékesíteni tudja, ezzel pont az átfedő, redundáns infrastruktúra-elemek sorsát rendezve.

Frissítés 05.28. 14:19: Cikkünket kiegészítettük a GVH által a cikk megjelenését követően részünkre megküldött állásponttal.