Hiába jön EB, olimpia, nincs tévévásárlási láz
Közeleg a labdarúgó Európa-bajnokság és az olimpia, ami a tévégyártóknál kiugróan magas forgalommal járó időszakot hoz, illetve hozott korábban, most viszont elment a magyarok tévévásárlási kedve.
A 2024-es labdarúgó Európa-bajnoksághoz közeledve a magyarok tévévásárlási és használati szokásait mérte fel a szórakoztató készülék- és elektronikai gyártó Hisense, mely a viadal egyik szponzora is egyben. A május elején készült reprezentatív kutatásból ugyanakkor relatíve kevés kedvező tendencia rajzolódik ki a tévépiac szereplői számára.
Egyik, nem különösebben meglepő következtetése a kutatásnak, hogy a magyar piac árérzékeny: vásárláskor továbbra is az ár a legfontosabb szempont, amit a panel mérete, majd a készülék márkája követ.
A kutatás szerint a legtöbb magyar 100-150 ezer forint értékben vesz tévét és csak minden harmadik válaszadó költ ennél többet új készülékre. A felmérés megmutatja, hogy a férfiak hajlamosabbak többet költeni, mint a nők, 10-ből egy férfi akár 200-300 ezer forintot is elkölt.
Ez igaz a 18-39 év közöttiekre is, akik szintén nyitottabbak a drágább készülékekre, ott még akár 500-700 ezer forint értékű készülék is felmerülhet. A 60 évnél idősebbekre a legjellemzőbb az olcsó készülékek vásárlása, mindössze 5 százalékuk vesz 200 ezer forintnál drágább tévét.
A szétszteroidozott diversity alkonya Évtizedekben mérhető folyamatokat nem lehet profitorientált cégek asszisztálásával pár év alatt lezavarni, DEI csomagolásban.
Ám hiába lesz nyáron két olyan fontos sportesemény is, melyet magyarok milliói követnek majd a tévék előtt ülve, ezúttal ez várhatóan nem fogja számottevően fellendíteni a piacot, legalábbis a Hisense szerint: mindössze a résztvevők 17 százaléka gondol új tévé beszerzésére a közeljövőben és csak 2 százaléka fogja ezt megtenni az EB indulása előtt.Az olimpiára vonatkozó kérdés hasonló eredményeket hozott, a magyarok ebben az esetben sem gondolnak arra, hogy új tévét vegyenek, inkább jövőre szereznek majd be új készüléket.
A jelenségre magyarázatot adhat egyrészt a gazdasági helyzetre visszavezethető vásárlóerő csökkenés, másrészt a telített piac: 10 magyar háztartásból 9-ben van legalább egy tévé, ezek ráadásul már túlnyomó részt lapostévék, bár a technológiák arányára a kutatás nem tért ki.
Másrészt a tévégyártók hosszú évekkel ezelőtt elérkeztek egy olyan innovációs platóhoz, ahol már csak jellemzően a csúcskategóriás készülékeknél jelennek meg komolyabb fejlesztések, melyek vagy egyáltalán nem vagy alig csorognak le a közép- és belépőszintekre.
A gyenge elektronika miatt ebben a szegmensben az okostévé-funkciók sem tűnnek különösebben kecsegtetőnek, jóllehet a vásárlások során az applikácók és egyéb smart képességek még nem számítanak kiemelten fontos szempontnak.