Egyelőre nincs hatással az MI a magyar médiapiacra
Egyes területeken elképzelhető, hogy a mindennapi tartalomgyártás szerves részévé válhat a különféle MI-eszközök használata a következő években, de egyelőre még nagyon nem tartunk ott az NMHH tanulmánya szerint.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság behatóbban kezdte vizsgálni a mesterséges intelligencia és a munkavállalók kapcsolatát, a hatóság kedden tette közzé friss tanulmányát a témában, amit a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesülettel (HTE) közösen készített.
A szakértőkkel folytatott interjúk, valamint az online, reprezentatív kérdőíves felmérések alapján a magyarországi média- és hírközlési piacon a generatív MI-megoldások használata még csak kísérleti stádiumban van: a ChatGPT-t már mindenki kipróbálta, de egyelőre jellemzően inkább nehézségekről számoltak be az eszközzel kapcsolatban, mintsem hatékonyságnövekedésről.
Ennek oka lehet a szükséges kompetenciák hiánya, és hogy magyar nyelven az MI-megoldások kevésbé fejlettek - vélik a tanulmány készítői. Ennek ellenére a tartalomkészítők „hisznek” az MI-alapú eszközökben, a szakértők pedig kifejezetten pozitívan nyilatkoznak róla.
A hazai munkaerőpiacon egyelőre nem tapasztalhatók a generatív MI-technológiák alkalmazásának hatásai sem.
Az új megoldások már készen állnak arra, hogy aktívan támogassák a magyar médiapiac működését, a fenti problémák és az újságírók fenntartásai miatt mégsem valószínű, hogy ez fél éven belül megvalósulna. 1-2 éven belül a technológia azonban már befoghatóvá válhat akár hírügyeletek biztosítására, forrásellenőrzésre vagy álhírszűrésre is – sőt megjelenhetnek olyan tartalmak is, melyek teljesen automatizáltan jönnek létre, és már csak ellenőrzésre szorulnak - írja a tanulmány.
A hatóság által megkérdezett szakértők szerint a sporthírek vagy az időjárás-jelentések már most is teljesen automatizálhatók lennének, és elképzelhető, hogy a tartalomgyártók 2-3 éven belül az ellenőrzést is elengedik. Ezek minőségén valószínűleg nem lehet majd érezni, hogy MI-szoftver működött közre az előállításukban, de azt kötelező lesz feltüntetni.
Hello, itt az idei SYSADMINDAY! Szabadtéri helyszínen idén is megrendezzük a hazai Sysadmindayt. Melós hónapok után ez egy jó lehetőség, hogy találkozzunk barátokkal, kollégákkal.
A szakértők konszenzusos álláspontja, hogy a jövőben hazánkban is versenyhátrányba kerülnek majd azok a munkavállalók, akik nem tudják alkalmazni az MI-megoldásokat, és azon médiavállalatok is, melyek nem integrálják ezen új technológiákat a munkafolyamataikba.
A kutatásból kiderült az is, hogy a magyar internetezők harmada használta már aktívan a mesterséges intelligenciát, vagyis adott már közvetlenül utasításokat MI-szoftvernek. Körülbelül 15 százalékuk alkalmanként, mintegy 3 százalék pedig rendszeresen használ ilyen technológiát.
A megkérdezettek jellemzően inkább pozitívan gondolkoztak az MI-ről, és elsősorban munkaerőpiaci előnyöket látnak az alkalmazásában: 40 százalékuk az adminisztratív terhek csökkenését várja, harmad-harmad arányban pedig a munkához szükséges idő mérséklődését, illetve a munkaminőség javulását valószínűsítik.
A válaszadók fele tartja elképzelhetőnek, hogy emiatt a heti munkaidő tíz év múlva négy napra csökken – a negyedük szerint ez már öt éven belül megvalósulhat.
A válaszadók várakozásai szerint az MI-megoldások miatt meg is szűnhetnek bizonyos munkahelyek. A legtöbben az informatikusok esetében számítanak változásra, de sokak szerint átalakul az újságírói, az oktatói, a pedagógusi, a könyvelői és az asszisztensi munkakör is. A válaszadók több mint fele a saját munkája kapcsán is számít bizonyos változásokra a következő öt évben.
A megkérdezettek mintegy fele az ügyfélszolgálat, az egészségügy, a közlekedés, az oktatás területén is hasznosnak tartja az MI alkalmazását, azonban a média és a művészetek esetében kevésbé értékelik ezen megoldásokat.