Április elején lehetett először arról hallani, hogy a Google az eddigi modelljétől eltérő új megközelítést mérlegel, és fizetőssé tenné keresőjében a generatív mesterséges intelligencián alapuló eszközöket, többek közt a tesztfázisban lévő Search Generative Experience (SGE) névre keresztelt fejlesztést, ami a felhasználók kereséseire MI által generált összefoglalókkal és releváns webhelyekre vonatkozó linkek ajánlásával tér vissza csevegéses formában. A keresőóriás 2000 óta kizárólag hirdetésekkel finanszírozza a terméket, és első alkalommal kötné díjhoz a keresőmotor bármely funkciójának használatát - írtuk akkor.

A keresőóriás éves I/O fejlesztői konferenciáján részletezte, miként képzeli el ezt, és hogy 2024 végéig több mint egymilliárd felhasználó számára szeretné elérhetővé tenni az újítást, első körben az Egyesült Államokban, majd más országokban minden platformon, weben és mobilon egyaránt.

A generatív AI két módon válna a kereső szerves részévé. Egyrészt az "AI Overview"-nak nevezett funkciót hajtja, ami összefoglalókat generál a felhasználó által feltett kérdésekre a keresési találatok listájának tetején. Az elképzelés, hogy egy egyszerű kérdésre rögtön a találati oldal tetején kapjanak válaszokat a felhasználók, már egy régóta tartó gyakorlat folytatása, ám ahelyett, hogy csak egy adott sportesemény kezdési dátumát mondaná meg a kereső egy kártyán, komplexebb kérdéseket is megválaszol, akár egy komplett utazást vagy költözést is megtervez.

A keresés paradigmája azon alapul 20 éve, hogy a motor számtalan indexelt weboldalt fésül át, rangsorolja azokat relevancia szerint, majd a netező elé tárja a linkeket. A generatív AI-jal lehetővé válik, hogy a keresőmotor elvégezze a kutatómunkát, a hasznosnak talált információkat zanzásítva pedig időt spóroljon a netezőnek. Ezzel lényegében az eddig ismert internetes szörfözés, melynek során a Google találati oldalain keresztül különböző kis kék linkekre kattintva próbálunk begyűjteni minél több releváns információt, egyik oldalról a másikra navigálva, eltűnik – és egy robot csinálja meg. A Google egyébként ezt az időhatékonyságot emeli ki fő előnyként. 

Mindemellett a felhasználók továbbra is megkapják a hagyományos keresési eredményeket, de lejjebb kell görgetniük az oldalon, hogy láthassák őket.

Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.

Legalábbis az amerikaiak körében, eleinte. A generatív AI szolgáltatásokra általánosságban jellemző, hogy a kisebb, pármilliós piacokon beszélt nyelveket, például a magyart nem "beszélik" folyékonyan, ami behatárolja a használhatóságukat is. Izgalmas lesz látni, hogy a helyi kreatív/médiaipar leszakadása így mennyiben fog nőni az angolszász térséghez képest. Ahogy korábban podcastünkben is veséztük, az már a hangalapú asszisztenseknél is megmutatkozott, hogy a nagy cégek számára nem feltétlen éri meg a kisebb piacok lefedése és a specializáltabb nyelvekre való képzés.

Az AI Overview nem fog minden keresési eredménynél alapos munkát végezni, az algoritmus mérlegeli, hogy a kérés elég komplex-e, mivel nem minden esetben van szükség komolyabb műveletekre. Ha például valaki a Walmart.com-ra keres, a hagyományos kék link elegendőnek bizonyul, az AI a személyre szabottabb és komplexebb válaszoknál végzi el a kutatómunkát és ad róla összegzést.

Az összefoglalókon túl a fejlesztés alá rakott Gemini motor egyben a találatok megjelenítését is rendezi majd. A Google emellett bejelentette, hogy az eszköztáron bevezet egy új „Web” szűrőt a Képek, Hírek, Videók fülek mellett, amely csak a szöveges hivatkozásokat jeleníti meg.

Mennyibe fog ez kerülni?

A Google állítása szerint a Gemini modell egy speciális változatát használja az új keresési funkciókhoz, de nem árult el további technikai részleteket a modell méretéről, sebességéről vagy a technológia korlátairól. Már a híresztelések kapcsán felmerült, hogy mennyire költséges az AI beépítése a keresőbe, pontos számokat nehéz mondani a becsléseken túl.

Az eddigi becslések szerint egy keresési lekérdezés futtatása egy fejlett neurális hálózaton (mint mondjuk a Gemini) tízszer többe kerülhet egy hagyományos kulcsszavas keresésnél, ami potenciális több milliárd dolláros többletköltséget jelenthet az üzemeltetők számára. Mindezen felül kérdéses, hogy van-e kritikus tömegű piaci kereslet az AI-jal továbbfejlesztett keresésre.

Az iparági trendek azt mutatják, hogy a generatív AI-t mindenki próbálja valamilyen módon prémium szolgáltatásként integrálni, ezért a Google-nek előfizetéses konstrukcióban érheti meg mindez, de kérdés, lesz-e fizetési hajlandóság is.

Új világrend?

A kiadók joggal vannak megrémülve attól, hogy ha az AI elég jól végzi a dolgát, a felhasználóknak egyáltalán nem kell kattintaniuk egyetlen linkre sem, bármilyen kérdésük van, rögtön megtalálják a kereső tetején. Ezzel kilendülhet az a finom egyensúly, ami a Google és a nyílt web közt kialakult: a kiadók tartalmakat adnak, a Google forgalmat, és ezzel eddig mindenki jól járt.

A legtöbb nagy kiadó, köztük a The New York Times is a forgalom jelentős hányadát szerzi a Google-ben kereső felhasználóktól, akik a cikkekre kattintanak. Ez a forgalom lehetővé teszi a kiadók számára, hogy hirdetéseket és előfizetéseket adjanak el. A keresőcég állítása szerint az AI bevezetése után is előnyben részesíti a weboldalak, tartalomgyártók és kereskedők forgalmát, de nem részletezte, hogy a gyakorlatban mit jelent ez a törekvés. A kereséssel kapcsolatos változtatások jelentős hatással lehetnek a Google hirdetési üzletágára is, amely a cég bevételének túlnyomó részét adja, hiszen ha az emberek kevesebb időt töltenek majd a keresőben, a hirdetések megjelenítése is korlátozott lesz.

Érdekes kérdés továbbá, hogy a webes a tartalomgyártókat eddig az ösztönözte újabb és újabb hasznos cikkek, tartalmak, blogbejegyzések készítésére, hogy a keresők forgalmat terelnek feléjük - ők pedig reklámok megjelenítése révén vagy más módokon termelhetnek bevételt, ami lehetővé teszi számukra a tartalmakat kiszolgáló szervereik fenntartását, illetve akár azt is, hogy fő megélhetési forrásuk legyen a tartalomgyártás.

A hatásokat egyelőre nehéz megjósolni, de a generatív AI térnyerésének kapcsán a Gartner kutatócég úgy gondolja, hogy 2026-ra a keresőmotorok internetes forgalma 25 százalékkal csökkenhet.

A több mint 5000 weboldalnak szolgáltatásokat nyújtó Raptive ügynökség szerint a keresés AI-jal való modernizálása körülbelül 2 milliárd dolláros veszteséget okozhat az alkotóknak – egyes oldalak pedig akár a forgalmuk kétharmadát is elveszíthetik.

A helyzet iróniája, hogy a Google AI-modellje is éppen a tartalomgyártók által készített, nyíltan hozzáférhető anyagokon tanul. A lépés pedig hátrányosan érintheti a híroldalakat: akár elképzelhető az is, hogy egyes nagy oldalak egyszerűen elzárják a keresők elől tartalmaikat, és nem engedélyezik azok indexelését - hiszen az eddig fennálló egyezségből ők már semmit nem tudnak majd ennek révén profitálni. Ami pedig magával hozná, hogy a Google keresője is egyre kevesebb releváns és naprakész információhoz férne hozzá főleg az új témák és anyagok vonatkozásában és egyre értelmetlenebb lesz annak használata is.

A keresőóriás állítása szerint a tesztek során arra jutottak, hogy az AI Overview-t használó netezők valójában több keresést futtattak, és több oldalt kerestek fel, mint akik a hagyományos találati oldalakat kapták. Liz Reid, a Google keresésért felelős alelnöke úgy vélekedik, hogy az új keresési mód valójában több kattintást fog eredményezni a nyílt internetre, mivel főleg a fiatal felhasználókra jellemző, hogy szeretnek "mélyebbre ásni".

Kérdéses az is, hogy az AI-jal szembeni bizalom mennyire tényező: a hallucinációról híres nagy nyelvi modellekre bízni pusztán a keresést az eredeti forrásokra való hagyatkozás helyett sokak számára ijesztőnek tűnhet, a Google találatok minőségét pedig az utóbbi időben egyre többen kritizálták, pont az AI által generált szemét miatt.