Nem volt eléggé meggyőző a Microsoft a Teams leválasztásával

Még korántsem rendezett Brüsszel és a Microsoft viszonya a Teams videókonferencia-alkalmazást illetően: a Financial Times belsős forrásai szerint az Európai Bizottság hamarosan hivatalosan is versenyellenes viselkedéssel vádolhatja meg a redmondi céget. A Microsoft múlt hónapban ajánlott engedményeket, és közölte, hogy világszerte leválasztaná a Teams-t az Office platformtól, miután tavaly októberben már megváltoztatta a Microsoft 365 és Office 365 irodai szoftvercsomagok árazását és struktúráját az Európai Gazdasági Térség és Svájc területére vonatkozóan.

Az uniós tisztviselőket azonban ez nem nyugtatja meg, szerintük a vállalat intézkedése nem kellően erőteljes ahhoz, hogy elősegítse a méltányosságot a piacon. A jelenleg előkészítés alatt álló kifogásközlés a következő hetekben lehet hivatalos. A források szerint még áll a lehetőség, hogy a Microsoft további vállalásokat tegyen, amik ha kellően meggyőzőek, akkor a bizottság elhalasztja, vagy törölheti is a vállalat ellen felhozott vádakat.

Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.

A bizottság tavaly november végén küldte ki a riválisoknak a kérdőíveket, melyben az EU versenyjogi hatósága azt próbálta megtudni, hogy a redmondiak önkéntes vállalása elegendő-e ahhoz, hogy a korábban kifogásolt versenytorzító állapot megszűnjön. A Bizottság emellett arra is választ várt, hogy a szolgáltatók közti váltás mennyire egyszerű a kollaborációs platformok szegmensében, illetve az ún. hálózati effektus mennyire akadályozza a versenytársak mozgásterét, illetve új piaci szereplők megjelenését, valamint próbálja megtudakolni, hogy a felhőalapú szolgáltatások ebben a szegmensben mennyire jelentenek riválist a helyben telepített (on-premise) platformok számára.

A bizottság szerint a riválisok úgy nyilatkoztak, hogy a Microsoft kompatibilitási és árazási stratégiái megnehezítik a konkurens appok érvényesülését, illetve kritizálták az adathordozhatóság hiányát, ami korlátokat szab az alternatívákra való átállásban,

A versenyjogi vizsgálatok során az EU-s jogrendben a piacfelméréseket rendszerint az ún. kifogásközlés megküldése követi a hatóság részéről, melyre a vizsgálat alá vont cégnek kötelessége tételesen reagálnia.

A Slack 2020-ban nyújtott be a panaszt a Bizottságnak, amiben egyebek mellett azt kifogásolta, hogy a Microsoft illegálisan építette be a Teams-t az Office programcsomagba, megnehezítette annak eltávolítását, illetve nem tette lehetővé, vagy megnehezítette a riválisok számára, hogy platformjaikat a Microsoft Office termékeikbe bármilyen szinten integrálják. A felmérésben a Bizottság a 2016-tól 2021-ig tartó időszakra fókuszált, melynek elején, 2017-ben debütált a Teams, miután a Microsoft számára világossá vált, hogy a munkahelyi kollaborációs platformok egyre nagyobb teret hódítanak magunknak.

Az EU-s vizsgálat tavaly júliusban indult meg, három évvel a Slack panasza után, a redmondi cég már augusztusban bejelentette, hogy ősszel leválasztja egymásról az alkalmazásokat az EU-ban és Svájcban, ezt követően fokozódott az USA felől is érkező szabályozói nyomás, amit a lépés kiterjesztésével próbálhat enyhíteni a Microsoft.

A Microsoft és az Európai Bizottság viszonya az elmúlt évtizedben a versenytársakkal, különösen a Google-lel összehasonlítva viszonylag simának volt tekinthető, ennek is vége lehet a Teams miatt. A redmondi cég legutóbb a böngészőválasztó panel integrációját vállalta önkéntesen 2009-ben, ám később kiderült, hogy nem mindenben tett eleget vállalásainak, ezért 561 millió eurós bírságot kellett fizetnie 2013-ban. A cég most akár globális éves forgalmának 10 százalékáig terjedő pénzbírsággal sújthatják, ha kiderül, hogy megsértette az EU versenyjogát.