Elkerülte a Microsoftot Brüsszel golyója

Az ügyhöz közelálló források szerint az Európai Unió versenyügyekkel foglalkozó szabályozói arra jutottak, hogy nem tekinthető akvizíciónak a Microsoft 13 milliárd dolláros befektetése az OpenAI-ba, így a két cég megúszta, hogy kapcsolatuk alaposabb vizsgálat tárgyává váljon, amely akár terhelő jogorvoslatra is kötelezhette volna az amerikai technológiai óriást. 

Az Európai Bizottság január 10-én jelentette be, hogy megvizsgálja a kérdést, miszerint a Microsoft többmilliárd dolláros befektetése az OpenAI-ba sértheti-e az unió vállalati fúziós rendeletét. Az EB ezt követően március 11-ig adott időt az érdekelt feleknek (vállalkozások, szakértők egyaránt), hogy megosszák tapasztalataikat és visszajelzést adhassanak a generatív mesterséges intelligencia piacán zajló versenykérdésekkel kapcsolatban.

A bizottság szóvivője szerint a potenciális versenyjogi aggályok vizsgálatához a felügyelőnek először bizonyítékot kell találnia arra, hogy a két cég közti szoros viszony jelentősen, vagy tartósan hatással van a cégek irányítására vagy működésére, ám a Microsoft és az OpenAI esetében ezt nem lehetett kimondani.

CI/CD-vel folytatódik az AWS hazai online meetup-sorozata! A sorozat december 12-i, ötödik állomásán bemutatjuk az AWS CodeCatalyst platformot, és a nyílt forráskódú Daggert is.

Az OpenAI és a Microsoft közti partnerség egy olyan speciális helyzet, amikor ugyan egyik vállalat sem vásárolta meg a másikat, vagy fonódtak össze, de a két fél közti kapcsolat számottevően befolyásolhatja a piaci versenyt. A redmondi cég tavaly nemcsak hatalmas, milliárdos befektetést hajtott végre az OpenAI-ba, de a páros szorosan együttműködik egy sor mesterséges intelligencia-szolgáltatás fejlesztésében, beleértve a Microsoft Azure felhőplatformját is magában foglaló szolgáltatásokat, a redmondiak számára pedig kétségkívül előnyös, hogy a GPT-4-et és más fejlett technológiákat használhatja.

Az amerikai szoftveróriás tavaly több mint 10 milliárd dollárt fektet be az OpenAI-ba. Miután az év végén Sam Altman kitérő után visszaült a vezető székbe, a Microsoft számára is előnyös helyzet alakult ki, mivel a redmondi cég már szavazati jog nélkül vehet részt megfigyelőként a cég átrendezett igazgatótanácsában. A legfontosabb befektetőként is szerepet vállaló szoftvercéget ez arra jogosítja fel, hogy képviselője részt vegyen az OpenAI igazgatótanácsi ülésein és bizalmas információkhoz férjen hozzá, nagyobb rálátást kapjon a vállalat belső működésébe, de nincs beleszólása a szervezetet érintő ügyekbe, például az igazgatók megválasztásába. Korábban a Microsoftnak nem volt hivatalos képviselete az igazgatótanácsban.

Az EU lépése az Egyesült Királyság Verseny- Piacfelügyeleti Hatósága (CMA) intézkedését követi, ami vizsgálatot indított annak megállapítására, hogy a két vállalat mennyire került közel egymáshoz, és egy olyan helyzethez, ami már az összeolvadás határait súrolja. A szabályozó alapvetően attól tart, hogy ebben a korai időszakban néhány vállalat már bebetonozza a helyét az alapmodellek és az üzemeltetés terén, a Microsoft és az OpenAI közötti többéves, több milliárd dolláros partnerség egy domináns párost hozhat létre.

A vizsgálatok elkerülése érdekében a Microsoft aktívan keres partnerségeket más AI-fejlesztőkkel, február végén a francia Mistral AI startupba fektetett 15 millió eurót, melyért cserébe a Mistral AI technológiája az OpenAI-ra épülő megoldások mellé választási lehetőségként bekerül a Microsoft Azure felhős platformjának portfoliójába.

A beruházás kapcsán a Microsoft kommunikációja eleinte ráadásul kissé ellentmondásos is volt, mivel a redmondi cég először határozottan állította, hogy ezzel semmilyen tulajdonrészt - pláne irányítást - nem szerzett a Mistralban, később azonban ezt úgy módosította, hogy a következő tőkebevonási körben tulajdonszerzéssel is jár a befektetés.