Még mindig sokat ül tévé előtt a magyar

A televíziózás továbbra is meghatározó napi szabadidős tevékenység hazánkban, miközben Európa legtöbb országában, de a világ számos táján is csökkenő tendenciát mutat a népszerűsége. Globálisan napi szinten 2 óra 25 percet ül képernyő előtt az átlag tévénéző, az európaiak majdnem egy órával többet, átlagosan 3 óra 22 percet, míg mi, magyarok az ezredforduló óta töretlenül legalább négy órát – derült ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss elemzéséből.

A Global Audience & Content Evolution (Glance) 71 országra kiterjedő és a 2022-es tévénézési szokásokat feltérképező adatai alapján 2016-ot követően három óra alá esett a világ lakosságának napi tévénézési ideje. A legnagyobb csökkenést az észak-amerikai földrészen mérték, ahol az ezredfordulón még több mint napi négy órát tévéztek, ám a 2014-ben mért 4,5 órás csúcs után meredek zuhanás következett be, végül 2022-re három alá csökkent a tévé előtt töltött órák száma.

Míg Amerika északi felén lassanként elfordultak a televíziótól, addig Dél-Amerikában mind népszerűbbé vált a tévénézés: a 2000-es évek elejére három óra fölé emelkedett a napi fogyasztási idő, 2022-ben pedig - a mérések kezdete óta - a legmagasabb értéken zárt 3 óra 38 perccel.

Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.

Európa népessége a kilencvenes évek közepétől legalább három órát fordított erre a tevékenységre, ez 2014-re négy órára emelkedett. A koronavírus világjárvány ideje alatti kiugró értékektől eltekintve Európában is csökkenő trendet lehetett megfigyelni az utóbbi években. A kontinensek sorrendjében egyébként Ausztrália és Óceánia található az utolsó helyen, a déli földrész városaiban mindössze 1 óra 46 percet tévéznek átlagosan naponta.

2022-ben Európában csökkent a legnagyobb mértékben a tévénézésre fordított idő, átlagosan húsz perccel.

Leginkább a grúz lakosság fordult el a képernyőtől, hiszen 41 perccel kevesebb ideig követték figyelemmel a műsorokat egy átlagos napon, mint egy évvel korábban. Az izlandi lakosság tartja a negatív világrekordot: a 12 és 80 év közöttiek egy átlagos napon alig több, mint fél órát néztek tévét.

A tévénézésre fordított idő európai rangsorában a magyarok mindig is az élen jártak: 2022-ben a negyedik helyen végeztünk, hazánkat mindössze Bosznia-Hercegovina, Románia és Szerbia előzte meg.

Világviszonylatban a nyolcadikak vagyunk, előttünk a rangsorban Dél-Amerikából a Dominikai Köztársaság (5 óra 15 perc), a Közel-Keletről Szaúd-Arábia (5 óra 2 perc), az afrikai kontinensről Kamerun (5 óra 12 perc), míg Ázsiából Üzbegisztán (5 óra 3 perc).

Európában egyedül a magyar tévénézők tartottak ki a képernyők jelentette tájékozódási és szórakozási lehetőségek mellett, vagyis ugyanannyi időt szenteltek a tévének 2022-ben is mint 2021-ben: átlagosan 4 óra 51 percet.

A legnézettebb műsorok tekintetében Európában a szórakoztató reality műfaj került túlsúlyba. Belgiumban, Bulgáriában, Hollandiában, Portugáliában és Romániában és hazánkban is első helyen végeztek a tehetségkutató műsorok és egyéb reality formátumok. A hírműsorok a német nyelvterületeken kerültek az élre, Magyarországon viszont a tíz legnézettebb műsor 60 százaléka tehetségkutató, vagy valamilyen, a reality műfajába tartozó showműsor volt.

Amennyiben az egyes országok legnézettebb sportműsorát tekintjük, a FIFA labdarúgó-világbajnokság közvetítése csak a negyedik volt 2022-ben, az amerikai foci nézettsége az USA-ban messze megelőzte, ahogy Kínában az olimpiai férfi 1000 méteres gyorskorcsolya szám is, illetve Indiában a házigazda részvételével zajló Asia Cup krikett verseny.