A tavalyi év a magyar telekommunikációs piacon több meghatározó változást is hozott, elsősorban a hazai irányításba kerülő Vodafone-t érintően, ám a cseh PPF Csoport irányítása alá tartozó Yettel Magyarország számára is hozott egy fontos változást ez az év, hiszen a szolgáltató végre valódi triple-play operátorrá vált.

Paradigmaváltás, nem minden kényszer nélkül

Mindez a három évtizedes múltja alatt mindvégig kizárólag mobilos infrastruktúrával rendelkező cég számára óriási paradigmaváltásnak számított, melyet részben az alapozott meg, hogy a vállalat jó stratégiával licitált a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 5G-s spektrumaukcióin, illetve hatékonyan is tudta felhasználni az így megszerzett frekvencialicenceket.

A szolgáltató tavaly szeptemberben érkezett új vezérigazgatója, Igor Prerovsky egy keddi háttérbeszélgetésen kiemelte, hogy jelenleg már csaknem teljesen lezárult az a több tízmilliárd forintos hálózatmodernizációs beruházás, melynek részeként a túlnyomó részt a kínai ZTE eszközeire épülő infrastruktúrát modernizálták és melynek segítségével a szolgáltató jelenleg mintegy 700 bázisállomáson nyújt 5G-technológián hálózati elérést ügyfeleinek.

A sajtóbeszélgetésen elhangzott, hogy az 5G-s állomások számát az év végére ezerre kívánja növelni a szolgáltató, illetve a versenytársakkal ellentétben ezek szinte kizárólag a C-sávban, azaz 3,6 GHz-en üzemelnek, ami igazolja a szolgáltató korábbi spektrumbeszerzéseit is egyben, hiszen a Yettel rendelkezik ma Magyarországon a legnagyobb spektrumkapacitással (összesen 140 MHz-cel) ebben a sávban.

Nem mellékes szempont, hogy a Yettel a hazai piacon eddig egyedüliként kereskedelmi üzemben is elindította az 5G standalone topológiájú szolgáltatást, illetve máig az egyetlen operátor, mely nem kér felárat az 5G-s hálózati elérését cserébe.

A C-sávban történt fejlesztésekre építve a szolgáltató tavaly megújította otthoni és vállalati vezetékes elérést kiváltó fix mobilnetes (fixed wireless access, azaz FWA) díjcsomagjait (Otthonnet, Irodanet), illetve elindította megújult Yettel TV szolgáltatását. Azaz lényegében elért oda, hogy ügyfelei jelentős része számára képes kedvező kondíciók mellett ún. nagyképernyős netet és arra épülve tévészolgáltatást kínálni.

Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.

Bár a szolgáltató illetékesei nem közöltek konkrét előfizetői számokat sem az FWA-elérések sem a tévészolgáltatás tekintetében, az önbevallásos alapon készülő hatósági statisztikák alapján jól látszik, hogy a Yettel évek óta piacvezetőnek számít az adatforgalmat bonyolító nagyképernyős lakossági és üzleti SIM-ek száma alapján felállított rangsorban.

A fenti beruházások ugyanakkor az összpiaci volument tekintve egyelőre láthatóan nem hoznak semmiféle áttörést a cseh kézben lévő szolgáltató számára, mely a stagnáló hangpiacon évek óta fej-fej mellett halad a Vodafone-nal karöltve, míg az internetforgalmat generáló SIM-ek esetében (melyek száma ma már szintén gyakorlatilag stagnál, ellentétben a forgalmazott adat mennyiségével) hajszállal előzi csak meg a harmadik helyezettet.

Az ügyfélelkötelezettséget tekintve láthatóan évek óta becsontosodott hazai piacról ettől függetlenül úgy vélekedik Prerovsky, hogy a verseny hazánkban mindig is kiélezet volt és az is marad, a hazai szabályozási környezet pedig kellő teret ad ennek a versenynek.

Prerovsky a HWSW kérdésére kijelentette továbbá, hogy a Yettel kész további hálózatmegosztási megállapodásokat kötni a versenytársakkal, amennyiben azok révén az ügyfelek jobb szolgáltatáshoz juthatnak.

Emlékezetes, hogy a cég a hazai piacon korábban példa nélkül álló megállapodást kötött 2014-ben a Magyar Telekommal az LTE800-as hálózat megosztásáról, melyet hosszasan vizsgált a magyar versenyhatóság, majd tavaly decemberben végül gyakorlatilag okafogyottnak nyilvánította az eljárást.

A rendkívül töredezett európai (mobil)távközlési szcénában a különböző hálózatmegosztási és egyéb konszolidációs törekvések az utóbbi években éppen a költséges 5G-s fejlesztések miatt kerültek újra reflektorfénybe.

Így egyre több piaci szereplő kérdőjelezi meg a párhuzamos fejlesztések létjogosultságát (értsd mi szükség van egy országban három-négy párhuzamosan működő 5G-s hálózatra), ugyanakkor az európai szabályozás eddig jellemzően ellenezte a szolgáltatók kooperációját e téren.

Ezt az ellenállást több európai távközlési multi is igyekszik megtörni azzal a felkiáltással, hogy a dereguláció és a konszolidáció létszükséglet a szektor számára, ellenkező esetben Európa végérvényesen lemarad az Egyesült Államokhoz és Ázsiához képest a digitális kompetenciák fejlettségét illetően.