Összefog az open source közösség a közös szabványokért

Hét open source alapítvány fogott össze annak érdekében, hogy közös specifikációkat és szabványokat hozzanak létre az Európai Parlament által a múlt hónapban elfogadott európai kiberreziliencia törvény (CRA) életbe lépése előtt. Név szerint az Apache Software Foundation, a Blender Foundation, az Eclipse Foundation, az OpenSSL Software Foundation, a PHP Foundation, a Python Software Foundation és a Rust Foundation egyesítik kollektív erőforrásaikat, hogy mire három év múlva életbe lép az új jogszabály, a szoftveres ellátási lánc fel legyen készítve a meghatározott biztonsági követelményekre.

A kezdetben hét alapítványból álló új együttműködést az Eclipse Foundation fogja vezetni Brüsszelben, amely több száz egyedi nyílt forráskódú projektnek ad otthont, az alapítvány tagja a Huawei, az IBM, a Microsoft, a Red Hat és az Oracle. A csoport a már meglévő best practice-dokumentumokat, biztonsági irányelveket és eljárásokat veszi majd figyelembe a közös keret- és folyamatrendszer kialakítására, ami egységes iránymutatással biztosíthatja a nyílt forrású megoldások és rendszerek ellenállóképességét a kibertámadások új és modern formáival szemben is.

Az Európai Bizottság két éve mutatta be az Európai Unióban értékesített hardver- és szoftvertermékekre vonatkozó CRA tervezetét, mely szerint a jövőben minden internetre csatlakozó eszköz, digitális hardver- és szoftvertermék gyártója köteles lesz felmérni a termékei kiberbiztonsági kockázatait, illetve azonosítani és javítani azok sérülékenységeit, legyen szó hűtőről, mobilalkalmazásról, különféle okoseszközökről. Margrethe Vestager, az EU digitális ügyekért felelős biztosa közleményében úgy fogalmazott: a törvény azokra helyezi a felelősséget, akik a termékeket a piacra viszik. Mulasztás esetén akár 15 millió eurós, vagy a globális forgalom 2,5 százalékáig terjedő pénzbírság repülhet.

Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.

A CRA eredeti formájában éles kritikákat kapott, köztük több mint tucatnyi nyílt forráskódú iparági szervezettől, akik tavaly nyílt levélben fogalmazták meg, hogy a törvény „dermesztő hatással” bírhat a szoftverfejlesztésre. Becslések szerint manapság a szoftverek 70-90%-a nyílt forráskódú komponensekből áll, amelyek közül sokat a programozók ingyenesen fejlesztenek a szabadidejükben, önköltségükön.

Az open source közösség kritikaként rótta fel, hogy kezdetben a rendelet megalkotói szinte egyáltalán nem voltak hajlandóak arra, hogy párbeszédet folytassanak az érintett közösségek és alapítványok vezetőivel a javaslataikról, és több helyen volt félreértelmezhető vagy pontatlan a rendelet. A panaszok jelentős része arra a problémára fókuszált, hogy az upstream nyílt forráskódú fejlesztők miként lesznek felelősségre vonhatók a downstream termékek biztonsági hibáiért.

A dermesztő hatás abban nyilvánulhat meg a kritikusok szerint, hogy az önkéntes fejlesztők lemondhatnak a kritikus komponenseken való munkáról, tartva a lehetséges jogi következményektől. A rendelet értelmében a munkájuk kereskedelmi forgalomba hozatalát nem tervező fejlesztők technikailag mentesültek az előírások alól, azonban homályos volt, hogy pontosan mi tartozik kereskedelmi tevékenység fogalma alá.

A módosított és felülvizsgált jogszabálynak már sikerült érdemben is jobban kezelnie a problémát, és leszögezi, hogy a nem kereskedelmi tevékenység keretében fejlesztett vagy biztosított szabad és nyílt forráskódú szoftverek nem tartoznak a rendelet hatálya alá. Ez különösen igaz a nyíltan megosztott és szabadon hozzáférhető, használható, módosítható és terjeszthető szoftverekre, beleértve azok forráskódját és módosított változatait is.

Az új szabályozás csak 2027-ben lép hatályba, így minden félnek lesz elég ideje teljesíteni a követelményeket, és kidolgozni a fontosabb részleteket, eddig tervezi a nyílt forráskódú alapítványokból álló munkacsoport a közös szabványok kidolgozását. Sok nyílt forráskódú projektre jellemző a dokumentációk hiányossága, ami megnehezíti az auditok támogatását, és megnehezíti a későbbi gyártók és fejlesztők számára a saját CRA-folyamataik kidolgozását. A jobb forrásokkal rendelkező nyílt forráskódú kezdeményezések közül sok már bevált gyakorlati szabványokkal rendelkezik az olyan kérdésekkel kapcsolatban, mint a sebezhetőségek közzététele és a szakértői értékelés, de minden entitás eltérő módszertant és terminológiát alkalmazhat. A csoportosulás szeretné ezeket a gyakorlatokat közös nevezőre hozni.