Törölni fogja az inkognitó módban gyűjtött adatokat a Google
Kiderültek az inkognitó mód félrevezető működése miatt indított, csoportos perben elért megállapodás részletei.
Miután decemberben sikerült előzetes megegyezésre jutni a felperesekkel a Google Chrome inkognitó módja kapcsán indult perben, a keresőcég januárban frissítette a böngésző privát böngészési funkciójának leírását, amely kibővült azzal a mondattal, hogy a mód aktiválása nem változtatja meg a felkeresett webhelyek és az általuk használt szolgáltatások, köztük a Google által végzett adatgyűjtés módját.
A megállapodás feltételeit a felek hétfőn nyújtották be a kaliforniai oaklandi szövetségi bíróságon, aminek véglegesítéséhez még utolsó lépcsőként Yvonne Gonzalez Rogers kerületi bíró jóváhagyása is szükséges lesz. Így derültek ki újabb részletek a megállapodással kapcsolatban, többek közt, hogy a Google ígérete szerint megsemmisíti majd a megkérdőjelezhető módon összegyűjtött, böngészési előzményekkel kapcsolatos „adatpontok milliárdjait”, emellett frissíti adatgyűjtési nyilatkozatát, és alapértelmezetté tesz egy beállítást, amely blokkolja a Chrome-on belül a harmadik féltől származó cookie-kat a következő öt évre vonatkozóan.
Utóbbi követelmény vita tárgyát képezheti, mivel a cég Privacy Sandbox kezdeményezése már a tervek szerint az év végéig letiltja az összes harmadik féltől származó sütit a Chrome-felhasználók számára, amiket felvált a Topics API-val, egy olyan rendszerrel, amely a böngészési tevékenységet témák szerint csoportosítja anonimizált módon. Az is megkérdőjelezhető, hogy az adatok megsemmisítése mennyire hatékony: tekintettel arra, hogy a kereset 2016-ig visszamenően tárolt információkra vonatkozik, feltételezhető, hogy a vállalat az adatok nagy részét már régen eladta harmadik feleknek, vagy azokat már felhasználta más termékeiben, így ezzel nehéz lesz bármit kezdeni.
CI/CD-vel folytatódik az AWS hazai online meetup-sorozata! A sorozat december 12-i, ötödik állomásán bemutatjuk az AWS CodeCatalyst platformot, és a nyílt forráskódú Daggert is.
A Google ellen 2020-ban indult csoportos kereset az Egyesült Államokban azzal a váddal, hogy a keresőóriás illegálisan követte több millió felhasználó online tevékenységét, még akkor is, ha azok böngészőjüket inkognitó, vagy privát üzemmódban használták, miközben erről nem tájékoztatta megfelelően a felhasználókat. Ezért többen nem voltak tisztában azzal, hogy a cég a Google Analytics, Google Ad Manager és hasonló megoldásain, pluginjein, illetve okostelefonos szolgáltatásain keresztül továbbra is gyűjti a felhasználók adatait, függetlenül attól, azok akár rákattintanak-e a Google hirdetéseire. A felperesek azzal is vádolták a Google-t, hogy a privát böngészési tevékenységüket a már meglévő felhasználói profiljaikkal társította.
A Google először azzal próbált védekezni és elutasítani a keresetet, hogy a Chrome inkognitó módjának bekapcsolásakor megjelenő tájékoztató kiterjedten részletezte, milyen jellegű adatgyűjtésre lehet számítani – januárban utólag mégis egyértelműbbé tette a helyzetet a hozzátoldott mondattal, ami egyfajta beismerésként is szolgálhatott.
Decemberben aztán a Google-nek és a felpereseknek sikerült megállapodniuk a per elutasítását eredményező feltételekben, melyeket bíróság elé terjesztettek. A kereset eredetileg kártérítést is kért a szövetségi és a kaliforniai adatvédelmi törvényekkel kapcsolatos állítólagos bűncselekmények miatt, de a bíróság nem hagyta jóvá a felperesek egy csoportját illető pénzügyi károk megtérítését, így a felhasználóknak magánszemélyként kell perelniük a Google-t, hogy megpróbálják beszedni az összeget. A felhasználók nem is késlekedtek: egy 50 fős csoport már be is nyújtotta a különálló keresetet kaliforniai állam bíróságának a magánélet megsértésére hivatkozva.