Kémkedett a Facebook a Snapchat felhasználói után
Versenyelőny reményében zajlott a munkatársakat is megosztó projekt a Facebook berkein belül, amellyel a Snapchat, a YouTube és az Amazon felhasználóinak viselkedéséről próbált adatokat gyűjteni a cég megkérdőjelezhető módszerrel.
A kaliforniai szövetségi bíróság által nyilvánosságra hozott dokumentumból derült ki, hogy az akkor még Facebookként működő Meta 2016-ban titkos projekt keretén belül dolgozott a Snapchat alkalmazás és a cég szerverei közt zajló hálózati forgalom megfigyelésén. A projekt célja a felhasználói viselkedés megértése volt, melynek révén a Facebook versenyelőnyt szeretett volna szerezni a Snapchattel szemben. A közösségi óriás kísérlete a Snapchat szellemes logójára utaló „Project Ghostbusters” néven zajlott, amikor az üzenetküldő még magáncég volt, és negyedévente kétszámjegyű növekedést mutatott.
A dokumentumokat a felhasználók és a Meta között zajló egyik csoportos per kapcsán tette elérhetővé a bíróság, és egyáltalán nem vet jó fényt a közösségi óriásra, amely nem csak a Snapchattel szemben próbált megkérdőjelezhető módon versenyelőnyt szerezni, de az Amazon és a YouTube szolgáltatások hálózati forgalmát is próbálta megfigyelni. Mivel a Snapchat app titkosítást használ, a Facebooknak speciális, kifejezetten erre a célra készített technológiát kellett fejlesztenie a biztonsági rétegek megkerüléséhez, Zuckerberg belsős levele szerint azért, hogy a Snapchatről is "megbízható méréseket" tudjanak szerezni.
A legalább három éven át zajló Project Ghostbusters a vállalat In-App Action Panel (IAPP) programjának része volt, amely a Snapchat felhasználóitól, majd később a YouTube és az Amazon felhasználóitól származó titkosított alkalmazások forgalmának „elfogására és visszafejtésére” szolgáló technikát alkalmazott – olvasható az ügyvédek által írt dokumentumban, ami céges levelezéseket is tartalmaz az állítás bizonyítékaiként.
Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.
A Facebook mérnökei a 2013-ban felvásárolt Onavo virtuális magánhálózati (VPN) szolgáltatást vetették be a célra, amit a cég 2019-ben leállított, miután kiderült, hogy tinédzsereknek fizetett azért, hogy a szolgáltatást használják – és ezáltal hozzáférhessen a webes aktivitásukhoz. Nem véletlen, hogy a szakértők egyszerűen csak spyware VPN-szolgáltatásként hivatkoztak az appra, amit továbbfejlesztve a Snapchat forgalmának monitorozására használtak fel a mérnökök közbeékelődéses módon. A szolgáltatás kit formájában került iOS-es és androidos eszközökre, és már az eszköz teljes hálózati forgalmát azelőtt képes volt leolvasni, hogy az titkosításra került volna.
A Facebookon belül nem egyezett a munkatársak véleménye arról, hogy a Project Ghostbusters etikus-e, Jay Parikh, a Facebook akkori infrastruktúra-mérnöki vezetője és Pedro Canahuati, a biztonsági mérnök is aggodalmának adott hangot.
2020-ban Sarah Grabert és Maximilian Klein csoportos keresetet indított a Facebook ellen, azt állítva, hogy a vállalat hazudott adatgyűjtési tevékenységeiről, és a felhasználóktól „megtévesztő módon kinyert” adatokat használta fel a versenytársak megfigyelésére, ami tisztességtelen gyakorlatnak minősül.
Az ügyészek szerint a Facebook megsértette az Egyesült Államok lehallgatási törvényét, amely tiltja más felek elektronikus kommunikációjának szándékos megfigyelését. A Meta szerint a felperesek állításai alaptalanok, és teljesen irrelevánsak. Az ügyészek szerint a Project Ghostbusters torzíthatta a versenyt a reklámiparban, ezzel is nyomatékosítva, hogy a Metának monopóliuma van a közösségi médiában.