A Posta, a Temu és a vevők a hazai e-kereskedők rémei
A koronavírus világjárvány elvonulása és az ukrajnai háborúval beköszöntő recesszió rendkívül nehéz helyzetbe hozta a hazai e-kereskedelmi szektort, mely 2024-ben egy sor új kötelezettséget, szigorítást és egy bivalyerős külföldi versenytársat is kapott a nyakába.
Néhány évvel ezelőtt még üstökösként szárnyaló ágazatnak tűnt, ma már viszont korántsem biztos, hogy annyira jó befektetés Magyarországon webshopot nyitni vagy üzemeltetni. A megváltozott helyzetben közrejátszottak a globális gazdasági nehézségek, de egy sor új kötelezettség is megnehezíti a szegmens kisebb szereplőinek a működését, nem beszélve arról, hogy átgázolt a piacon közben a kínai Temu is, mely még a nagy régiós szereplőket is megrengette.
Ebben a helyzetben az Ecommerce Hungary Egyesület a maga módján igyekszik védelmet nyújtani tajgainak - az ezzel kapcsolatos részletekről és a szektort érő kihívásokról Ormós Zoltán, az egyesület alelnöke adott interjút a kosárérték e-kereskedelmi magazinnak.
Az interjúban többek között érinti az alelnök a januártól jelentősen megemelkedett fogyasztóvédelmi bírságösszegeket, mely a nagyobb cégeknél már a nettó éves árbevétel öt százalékát is elérheti.
Egyszerű lenne amellett érvelni, hogy miért nem fogyasztóvédelemre, hanem kereskedővédelmi hatóságokra volna szükség
-mondta el ezzel kapcsolatban Ormós, aki szerint ugyanakkor "el kell fogadni", hogy egy kereskedő és egy vásárló vitájában a kormányzat mindig az utóbbi oldalán fog állni.
Az Ecommerce Hungary ugyanakkor így is tett lépéseket annak érdekében, hogy a békéltető testületek "téves jogértelmezésen" alapuló határozatai kapcsán "megvédje" jellemzően a kisvállalati tagokat. A Pajzs 2024 program egyben lehetőséget teremt arra Ormós szerint, hogy ha valamelyik békéltető testületben "gáz van", arra felfigyeljen a minisztérium is.
Az alelnök szerint az egyesületi tagoknak gondot jelent az is, hogy a fogyasztók egy szűk rétege "sportból szivatja" a webáruházakat. Ezek azok a vásárlók, akik eleve nem is akartak vásárolni és tudatosan nem veszik át a megrendelt termékeket.
A szétszteroidozott diversity alkonya Évtizedekben mérhető folyamatokat nem lehet profitorientált cégek asszisztálásával pár év alatt lezavarni, DEI csomagolásban.
Ormós szerint az át nem vett csomagok nagyon sok webáruháznak okoznak komoly károkat, jóllehet a szakember nem említett konkrét számokat vagy arányokat. Az egyesület a jelenség háttérbe szorítására érdekében elérhetővé tette tagjai számára az Utánvét Ellenőr programot, ami az Ecommerce Hungary álláspontja szerint nem feketelista és adatvédelmi szempontból is a jogszabályoknak megfelelően működik.
A hazai e-kereskedelmi szektor számára ugyanakkor mégsem ez a slágertéma mostanában, hanem az a tavaly év végi rendelet, mely a webshopok számára kötelezővé teszi a Magyar Posta csomagszállító szolgáltatásának felajánlását a vevők részére.
Ormós szavai alapján itt továbbra is számos tisztázandó, jogértelmezési kérdés merül fel dacára annak, hogy a rendelet hatályba lépéséig már kevesebb mint egy hónap van csak hátra.
Nagy az ijedtség ezügyben, de én azzal számolok, hogy itt is tudunk majd segíteni
-vázolta fel az aktuális helyzetet az alelnök.
A hazai - és régiós - webshopok számára ezen felül a Temu, és minden olyan webshop is komoly fenyegetést jelent, mely a "magyar szabályokat nem betartva" értékesít Magyarországra. Ez ügyben a szervezet már beadvánnyal fordult a Gazdasági Versenyhivatalhoz, mely február végén közölte, elkezdte a beérkezett panaszok értékelését és azok alapján dönt a további lépésekről.
Az egész magyar ecommerce piacot kell védeni jellemzően az esztelen dömpingtől és a jogszabályba ütköző dömpingtől
-hangsúlyozta Ormós az interjúban, kiemelve, hogy a megfelelő adók és illetékek befizetése egyben európai uniós elvárás is, ugyanakkor az olcsó termék is a szabályok szerint használható legyen meghatározott ideig, legyen alkatrész utánpótlása, érvényesíthető jótállása, a vásárló élni tudjon a szavatossági vagy éppen az elállási jogával.