A Posta, a Temu és a vevők a hazai e-kereskedők rémei
A koronavírus világjárvány elvonulása és az ukrajnai háborúval beköszöntő recesszió rendkívül nehéz helyzetbe hozta a hazai e-kereskedelmi szektort, mely 2024-ben egy sor új kötelezettséget, szigorítást és egy bivalyerős külföldi versenytársat is kapott a nyakába.
Néhány évvel ezelőtt még üstökösként szárnyaló ágazatnak tűnt, ma már viszont korántsem biztos, hogy annyira jó befektetés Magyarországon webshopot nyitni vagy üzemeltetni. A megváltozott helyzetben közrejátszottak a globális gazdasági nehézségek, de egy sor új kötelezettség is megnehezíti a szegmens kisebb szereplőinek a működését, nem beszélve arról, hogy átgázolt a piacon közben a kínai Temu is, mely még a nagy régiós szereplőket is megrengette.
Ebben a helyzetben az Ecommerce Hungary Egyesület a maga módján igyekszik védelmet nyújtani tajgainak - az ezzel kapcsolatos részletekről és a szektort érő kihívásokról Ormós Zoltán, az egyesület alelnöke adott interjút a kosárérték e-kereskedelmi magazinnak.
Az interjúban többek között érinti az alelnök a januártól jelentősen megemelkedett fogyasztóvédelmi bírságösszegeket, mely a nagyobb cégeknél már a nettó éves árbevétel öt százalékát is elérheti.
Egyszerű lenne amellett érvelni, hogy miért nem fogyasztóvédelemre, hanem kereskedővédelmi hatóságokra volna szükség
-mondta el ezzel kapcsolatban Ormós, aki szerint ugyanakkor "el kell fogadni", hogy egy kereskedő és egy vásárló vitájában a kormányzat mindig az utóbbi oldalán fog állni.
Az Ecommerce Hungary ugyanakkor így is tett lépéseket annak érdekében, hogy a békéltető testületek "téves jogértelmezésen" alapuló határozatai kapcsán "megvédje" jellemzően a kisvállalati tagokat. A Pajzs 2024 program egyben lehetőséget teremt arra Ormós szerint, hogy ha valamelyik békéltető testületben "gáz van", arra felfigyeljen a minisztérium is.
Az alelnök szerint az egyesületi tagoknak gondot jelent az is, hogy a fogyasztók egy szűk rétege "sportból szivatja" a webáruházakat. Ezek azok a vásárlók, akik eleve nem is akartak vásárolni és tudatosan nem veszik át a megrendelt termékeket.
Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.
Ormós szerint az át nem vett csomagok nagyon sok webáruháznak okoznak komoly károkat, jóllehet a szakember nem említett konkrét számokat vagy arányokat. Az egyesület a jelenség háttérbe szorítására érdekében elérhetővé tette tagjai számára az Utánvét Ellenőr programot, ami az Ecommerce Hungary álláspontja szerint nem feketelista és adatvédelmi szempontból is a jogszabályoknak megfelelően működik.
A hazai e-kereskedelmi szektor számára ugyanakkor mégsem ez a slágertéma mostanában, hanem az a tavaly év végi rendelet, mely a webshopok számára kötelezővé teszi a Magyar Posta csomagszállító szolgáltatásának felajánlását a vevők részére.
Ormós szavai alapján itt továbbra is számos tisztázandó, jogértelmezési kérdés merül fel dacára annak, hogy a rendelet hatályba lépéséig már kevesebb mint egy hónap van csak hátra.
Nagy az ijedtség ezügyben, de én azzal számolok, hogy itt is tudunk majd segíteni
-vázolta fel az aktuális helyzetet az alelnök.
A hazai - és régiós - webshopok számára ezen felül a Temu, és minden olyan webshop is komoly fenyegetést jelent, mely a "magyar szabályokat nem betartva" értékesít Magyarországra. Ez ügyben a szervezet már beadvánnyal fordult a Gazdasági Versenyhivatalhoz, mely február végén közölte, elkezdte a beérkezett panaszok értékelését és azok alapján dönt a további lépésekről.
Az egész magyar ecommerce piacot kell védeni jellemzően az esztelen dömpingtől és a jogszabályba ütköző dömpingtől
-hangsúlyozta Ormós az interjúban, kiemelve, hogy a megfelelő adók és illetékek befizetése egyben európai uniós elvárás is, ugyanakkor az olcsó termék is a szabályok szerint használható legyen meghatározott ideig, legyen alkatrész utánpótlása, érvényesíthető jótállása, a vásárló élni tudjon a szavatossági vagy éppen az elállási jogával.