Hosszabb garanciát kaphatnak az EU-ban a javított áruk

Az Európai Parlament és a Tanács  megállapodásra jutott a „javításhoz való jogról szóló irányelv”-ként (R2R, right to repair) is ismert jogszabállyal kapcsolatban, amely fenntartja a fogyasztók azon jogát, hogy a meghibásodott vagy hibás áruk javítása és lecserélése között választhassanak. Az egyezség az irányelv általános célkitűzéseit is támogatja, ugyanakkor bizonyos pontokon javít az alkalmazás hatókörével, a javítási kötelezettséggel, a tájékoztató tartalmával, valamint az online platformmal kapcsolatos rendelkezéseken.

Az Európai Parlamenttel elért ideiglenes megállapodást most mindkét intézménynek jóvá kell hagynia és elfogadnia, tehát már a véglegesítés előtti utolsó lépcsőn jár az ügy. Az uniós tagállamoknak 24 hónapjuk van arra, hogy az irányelvet a Tanács és a Parlament általi elfogadását és az EU Hivatalos Lapjában való közzétételét követően majd átültessék a nemzeti jogba.

Az ideiglenes megállapodás továbbra is azokra a termékekre korlátozza az irányelv hatályát, amelyekre az uniós jog értelmében javíthatósági követelmények vonatkoznak (tehát például a mosógépek, a mosogatógépek, a hűtőszekrények, illetve a porszívók). Az elfogadott szöveg kötelezi a gyártókat a szükséges javítások észszerű időn belüli elvégzésére és azokért – hacsak nem ingyenesen biztosítják a javítást – észszerű díj felszámítására, hogy a fogyasztók számára megérje a javítást választani. 

Emellett a gyártókat arra kötelezi, hogy a honlapjukon közöljék a pótalkatrészekre vonatkozó információkat, és észszerű díj ellenében tegyék azokat hozzáférhetővé a javítási ágazat valamennyi szereplője számára, valamint tiltsák be az olyan gyakorlatokat, amelyek megakadályozzák a használt vagy 3D nyomtatással készült pótalkatrészek független javítók általi használatát.

Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.

Az egyezség ugyanakkor megtartja a fogyasztók azon jogát is, hogy az eladóra vonatkozó, a jótállásban feltüntetett helytállási időn belül válasszanak a hibás termék javítása és cseréje között. Ha a fogyasztó az áru javítását választja, az eladóra vonatkozó helytállási idő 12 hónappal meg fog hosszabbodni attól az időponttól kezdődően, amikor a termék szerződésszerűvé vált, ezt az időtartamot a tagállamok saját hatáskörben tovább hosszabbíthatják.

A megállapodás a 27 nemzeti platform helyett javaslatot tesz egy európai szinten kialakított és működtetett európai online javítási platform létrehozására. A platform célja az, hogy a különböző javítási szolgáltatások nemcsak az uniós szinten, hanem a határokon átnyúlóan és az egyes tagállamokban elérhető különböző javítási szolgáltatásokhoz is hozzáférjenek. Az uniós platformon ezért minden tagállam külön szekciót kap, amelyen meg lehet majd találni a nemzeti javítási platformok információit is, legyen szó akár állami, akár magánplatformokról. A nemzeti platformoknak ugyanakkor rendelkezésére fog állni az a lehetőség, hogy közösségvezérelt javítási kezdeményezésekre vonatkozó információkat is megjelenítsenek.

Az Európai Bizottság tavaly márciusban terjesztette elő a javításhoz való jogról szóló tervezetet, amire szerinte égető szüksége lett a kontinensnek a Eurobarometer elemzése szerint jelenleg évente mintegy 35 millió tonnányi olyan elektronikai hulladék kerül a szemétdombokra, melyeket egyébként még meg lehetett volna menteni és további évekig használni.

A Német Környezetvédelmi Hivatal ezzel együtt már évekkel ezelőtt arra hívta fel a figyelmet, hogy az e-hulladék növekvő mennyiségéért a gyártók és a fogyasztók egyaránt felelősek, mivel számos termék esetén a szavatossági idő lejárta után bekövetkező meghibásodás gyakorlatilag egyet jelent a gazdasági totálkárral, míg a fogyasztók sokszor úgy cserélik le használati eszközeiket, hogy azok egyébként tökéletesen működnek - igaz, ilyenkor jobb esetben ezek a másodpiacon kötnek ki, nem a kukákban.