Kínai dömping döngöli földbe az eMAG-ot és az Alzát

Kétféle ember létezik, aki már vásárolt a Temutól és aki ezután fog - nagyjából ennyivel lehet gyorsan és frappánsan összefoglalni a GKID most közzétett friss Digitális Kereskedelmi Körképének legfőbb tanulságát, mely a feltörekvő, immár teljesen lokalizált kínai webshopok döbbenetes léptékű előretörését mutatja a régóban.

A kínai PDD Holdingshoz tartozó online piactérről egy évvel ezelőtt jóformán senki nem hallott még Magyarországon, de még néhány hónappal ezelőtt is csak elvétve rendeltek erről a felületről azok a magyarok, akik nem valamelyik hazai e-kereskedelmi cégtől vásároltak.

CI/CD-vel folytatódik az AWS hazai online meetup-sorozata! A sorozat december 12-i, ötödik állomásán bemutatjuk az AWS CodeCatalyst platformot, és a nyílt forráskódú Daggert is.

A Temu előtt mindazonáltal érdemes kitérni a Shein sikerére, mely az Aliexpress után sokáig a második legnépszerűbb kínai webshop volt és voltaképpen megágyazott a konkurenciának: egy év leforgása alatt a Shein a külföldről rendelők körében az Aliexpress után 25,6 százalékos vásárlói bázisával a második legerősebb külföldi webshoppá nőtte ki magát a hazai piacon, megelőzve az eBayt, a Wisht és az Amazont is. Ekkor még csak kevesen tudták, hogy egy új szereplő lépett be a magyar piacra, a Temu nevű kínai webáruház, amelynek vásárlói bázisa 2023 szeptemberében alig 0,5 százalék volt a külföldről rendelők körében.

A tavalyi év utolsó hónapjaiban ugyanakkor elképesztő, kínai piaci szereplőtől eddig soha nem látott marketingkampánnyal a Temu villámgyorsan óriási népszerűségre tett szert, így alig négy hónap leforgása alatt a legnagyobb vásárlói bázissal rendelkező külföldi webshop lett Magyarországon.

Ez konkrétan számszerűsítve azt jelenti, hogy a külföldön vásárlók 29%-a vett valamit januárban a Temutól, ami a teljes, 3,9 millió fős hazai online vásárlóbázis 9%-át, azaz több mint 350 ezer főt jelent.

A Temu és a Shein ráadásul már nem csak és kizárólag az alacsonyár-szegmensre céloz, jóllehet az árucikkek jelentős része továbbra is nagyjából azt a minőséget képviseli, mely egy átlagos kínai diszkont árukészletét jellemzi. A GKID ugyanakkor megjegyzi, hogy a vásárlói vélemények kifejezetten pozitívak a Temu kapcsán: 5-ös skálán a Temut 4,3-ra, míg a Sheint 4,6-ra értékelték a vevők, ami hasonló a magyar szereplők megítéléséhez.

A vásárlók nagyon széles rétegét érik el ezek a kínai webáruházak, ráadásul aki kipróbálta, elégedett volt, vélhetően ezért nemcsak visszatér, hanem ismerősei körében is terjeszti majd tapasztalatait – mostantól minden kereskedőnek számolnia kell konkurenciaként ezekkel az áruházakkal, amelyek gyakorlatilag néhány hónap leforgása alatt megkerülhetetlenné váltak a magyar piacon is - áll a körképben.

A "Temu-jelenség" nem csak a hazai webshopokat, hanem a régiós nagyokat (eMAG, Alza) is nehéz helyzetbe hozza, számos általuk forgalmazott árucikk ugyanis a tapasztalatok szerint akár tizedannyiért is beszerezhető a Temun változatlan minőségben. A régióra vagy a helyi piacokra fókuszáló cégek számára az FMCG terület jelenthet némi kapaszkodót, akár azon az áron is, hogy teljesen "tájidegen" termékek jelennek meg a kínálatban (ilyen volt, amikor pl. a ma már nem létező Extreme Digital elkezdett pelenkákat forgalmazni, de ugyanúgy bizarr látvány a notebook.hu háztartási tisztítószer-kínálata is).

Emellett a drágább, márkás számítástechnikai, elektronikai termékek vásárlói is szívesebben vásárolnak helyi webshopból elsősorban a biztos garanciális háttér miatt és azért, mivel ebben az esetben gyakorlatilag minimális az esélye, hogy hamisítványt kapnak a pénzükért.