100 Mbps felett már nem érezzük a netkapcsolat korlátait
Az elmúlt három-négy évben jelentősen nőtt mind a vezetékes netet használó lakossági előfizetők által forgalmazott havi adatmennyiség, mind az átlagos letöltési sávszélesség, derül ki egy tavaly decemberi kutatásból.
Sokat változott az elmúlt három-négy évben a magyar internet-összkép, már ami a lakossági felhasználók által forgalmazott adat mennyiségét és jellegét, illetve magának a kapcsolatnak a képességeit - elsősorban a letöltési sávszélességet - illeti, derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) tavaly decemberben közzétett, most ismertetett, vezetékes szolgáltatásokról szóló piacjelentéséből.
A szervezet szerint a legszembetűnőbb változás az egy lakossági előfizető (előfizetés) által havonta forgalmazott adat mennyiségét illetően tapasztalható. Míg 2019 közepén egy lakossági előfizetőre átlagosan mintegy 90 GB havi letöltési forgalom jutott, 2023 közepén ez az adat már meghaladja a 160 GB-ot, tehát közel 90 százalékkal nőtt a fajlagos, egy lakossági előfizetőre jutó letöltés. A jelenség hátterében az olyan nagy adatforgalommal járó szórakozási lehetőségek terjedése állhat, mint például a streamingszolgáltatások használata - áll a hatóság közleményében.
Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.
Ezzel szemben kijelenthető, hogy a helyhez kötött internetszolgáltatások piaca Magyarországon a vezeték nélküli piachoz hasonlóan mára szinte teljesen telített. A lakossági hozzáférések száma 2021. végén lépte át a hárommilliós küszöböt és ez tavaly év közepére sem nőtt 3,08 millió fölé, derül ki a szolgáltatók által önkéntesen biztosított adatokból.
Az elérések technológiai szegmentációja alapján jól látszik, hogy az optikai (FTTx) hozzáférések 2022. negyedik negyedéve óta a legnépszerűbb megoldásnak számítanak, míg az xDSL kapcsolatok száma lassan de biztosan folyamatosan csökken, számuk pedig az eddigi trendek alapján mostanra 300 ezer alá csökkenhetett, azaz a lakossági elérések kevesebb mint 10%-a lehet mostanra réz érpár alapú.
A jelenség abból a szempontból kevéssé meglepő, hogy négy-öt évvel ezelőtt a 30 Mbps (másodpercenként 30 megabit) névleges letöltési sebesség megfelelt a lakossági igényeknek, manapság azonban egy háztartás több tagja számára ez a sávszélesség már kevésnek bizonyulhat.
Az NMHH szerint 2023-ra a 100 Mbps lett az a sebesség, amely fölött az átlagfogyasztó ritkán szembesül sebességkorláttal. A lakossági piacon egyébként négy év alatt 35 százalékról 15 százalékra csökkent a 100 Mbps-nál lassabb kapcsolatok aránya.