Indul a sütimészárlás a Google Chrome-ban

Halad a Google terve annak érdekében, hogy a Chrome böngészőből most már tényleg kivezesse a harmadik féltől származó sütiket (3PC) - derül ki a cég friss blogposztjából. A 2019-ben bejelentett Privacy Sandbox kezdeményezés célja a külsős cookie-kat leváltó új, a cég megfogalmazása szerint az adatok védelmét szolgáló technológiák bevezetése, aminek következő fontos lépcsőfoka 2024. január 4.-én érkezik el, amikor is a keresőóriás elkezdi tesztelni a nyomkövetés elleni védelemre szánt Tracking Protection nevű fejlesztést, ami alapértelmezés szerint korlátozni fogja a webhelyek hozzáférését a külsős sütikhez.

Ez kezdetben egy szűk, véletlenszerűen kiválasztott felhasználókból álló tesztelői csoportot fog csak érinteni, körülbelül a globális felhasználók egy százalékát (de még ez is kb. 30 millió embert jelent), majd 2024 második felében minden Chrome-ot használó netezőnél megszűnik a harmadik féltől származó cookie-k használata. A kiválasztottak a jövő év elején egy felugró ablakot láthatnak majd, ami arról fogja tájékoztatni őket, hogy megkapták az új "Nyomon követés elleni védelmet", ezen felül egy új, szemgolyós ikon jelzi a címsorban, hogy aktív a követésvédelem.

CI/CD-vel folytatódik az AWS hazai online meetup-sorozata! A sorozat december 12-i, ötödik állomásán bemutatjuk az AWS CodeCatalyst platformot, és a nyílt forráskódú Daggert is.

A vállalat elképzelése, hogy a hirdetők az új megoldások révén anonimizált felhasználói böngészési adatokat kapnak, akik a Google által biztosított API-k segítségével folytathatják hirdetési tevékenységüket. A sütik helyettesítésére bemutatott módszerként eleinte a FLoC-ot (Összevont csoportalapú tanulás) jelentette be a Google, ami az elképzelés szerint az önálló felhasználók követése helyett azokat érdeklődési köreik alapján nagyméretű csoportokba rendezte volna, ahogy kapcsolódó blogposztjában fogalmaz, elrejtve őket "a tömegben".

Ezt a megoldást az iparág visszajelzéseit beépítve útközben továbbfejlesztette a cég, így jutott el odáig, hogy helyette inkább az érdeklődésen alapuló hirdetéseket privátabb jellegűvé tévő Topics (Témák) API-t használja majd. A metódus lényege, hogy a felhasználó böngészője meghatároz néhány olyan érdeklődési területet (pl. fitnesz, futás), amelyeket a böngészési tevékenység alapján a felhasználó előző három hetére vonatkozóan a legrelevánsabbnak talál. Amikor a netező meglátogat egy weboldalt, az API a webhelyekkel és azok hirdetési partnereivel megoszt legfeljebb három témát, hogy ezeket az információkat felhasználhassák az érdeklődésen alapuló hirdetésekhez. Tehát ha valaki edzőtermi tagságot vagy sportfelszerelést hirdet, akkor a fitnesz iránt érdeklődő embereket fogja elérni nagy általánosságban.

Mindez három-négy évvel azután érkezik, hogy a rivális böngészők már bevezettek hasonló megoldásokat: a Mozilla és a Brave 2019-től blokkolja alapértelmezés szerint a harmadik féltől származó cookie-kat, az Apple 2020-ban alakította át ennek fényében a Safarit.

A Google versenytársai és adatvédelmi szószólói azonban nem teljesen elégedettek a Google sütihelyettesítő technolóhiájával. A Privacy Sandboxot keserűen ellenző hirdetéstechnológiai riválisok azzal érvelnek, hogy megfosztják őket a hirdetések teljesítményét javító értékes adatoktól, miközben a Google továbbra is hozzáférhet ezekhez az információkhoz, mivel a Chrome-felhasználók be vannak jelentkezve a Google-fiókjukba böngészés közben.

A marketingszakemberek panaszai miatt az Egyesült Királyság Verseny- és Piacfelügyeleti Hatósága (CMA) is figyelemmel kíséri a Google új nyomkövetési védelmét, hogy az ne jelenthessen tisztességtelen előnyt a cégnek saját hirdetései értékesítésében. Ezt szem előtt tartva a Google azzal próbálta megnyugtatni a hatóságot, hogy az átmenet egyenletes lesz, és 2024. második félévben érkezik a funkció globálisan bekapcsolása, hogy legyen elég idő az esetlegesen „fennmaradó versenyügyi problémák” megoldásához.