2015. február 25-én, azaz kevés híján kilenc évvel ezelőtt bombaként robbant a hír, hogy a magyar mobilpiac ügyfélszám alapján felállított sorrend szerinti legnagyobb és második legnagyobb szereplője, a Magyar Telekom és a Yettel Magyarország (pontosabban annak jogelődje, a Telenor Magyarország) összekapcsolja mobilhálózatának egy részét annak érdekében, hogy hatékonyabban nyújthasson mobil szélessávú szolgáltatást ügyfelei részére.

Az összekapcsolást a szakhatóság (NMHH) azonnal jóváhagyta, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) azonban ún. nem halasztó hatályú vizsgálatot indított annak feltérképezésére, hogy a lépés összhangban áll-e a versenytörvénnyel.

Már elmúlt

A GVH múlt pénteken közölte, hogy a fenti vizsgálatot megszüntette, mivel annak további folytatását a versenyfelügyeleti eljárás során beszerzett és feltárt bizonyítékok alapján, valamint különösen az érintett piacon fennálló körülményeknek az eljárás alatt bekövetkezett változása miatt, illetve az eljárás megindulásától eltelt időtartamra tekintettel

a közérdek védelme nem indokolja.

Az úgy kiindulópontja egy 2014-es NMHH-pályázat, ahol a Magyar Telekom és a Telenor frekvenciahasználati jogosultságot szerzett a 790-862 MHz-es sávban (itt mindkét cég egy 2x10 MHz-es duplex blokkhoz jutott hozzá).

Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.

Ezen frekvenciablokkok hatékony kihasználása céljából a szolgáltatók 2014. december 18-án úgynevezett kölcsönös haszonbérleti megállapodást kötöttek egymással, ám az ugyanezen a pályázaton szintén 2x10 MHz-es blokkhoz jutó Vodafone-t máig nem teljesen tisztázott körülmények között kihagyták ebből a megállapodásból, ezzel alapot adva a versenyhatósági vizsgálatnak.

A megállapodás révén a piacvezető Telekom és a piac második legnagyobb szereplője, a Yettel két fontos előnyhöz juthatott az akkor még brit színekben versenyző Vodafone-nal szemben:

• A szolgáltatók megduplázhatták kapacitásukat a 800 MHz-es, főképp rurális területeken használt LTE-sávban, illetve
• jelentős mértékben csökkenteni tudták beruházási költségeiket egyúttal a beruházás idejét azáltal, hogy saját állomások építése és/vagy bővítése helyett a versenytárs infrastruktúrájának egy részét vették használatba (Kelet-Magyarországon a Yettel használhatta a Telekom rádiós infrastruktúráját, míg Nyugat-Magyarországon fordítva történt mindez).

A GVH közleménye szerint versenyfelügyeleti eljárás során a hatóság vizsgálói számos technológiai, illetve fogyasztói szempontot értékeltek, hatáselemzést végeztek, előzetes értesítés nélküli kutatást tartottak. Ezen túlmenően a GVH külön felhívta a figyelmet arra, hogy a folyamatot egy több mint három évig tartó bírósági eljárás is megakasztotta - lapunk nem hivatalos információi szerint az egyik vizsgálat alá vont operátor bizonyos iratbetekintési kérések jogosságát bíróságon támadta meg.

Ezen idő alatt pedig jelentősen megváltoztak, átalakultak a piaci viszonyok

-hangsúlyozza a versenyhatóság.

Vagyis a két vizsgálat alá vont cég részéről bejött az időhúzás, illetve kapóra jött az is, hogy a piaci folyamatok nem csak Magyarországon, hanem globálisan is a Telekom és a Yettel között kötött hálózatmegosztási projektek irányába mozdultak el az elmúlt nyolc évben.

Így egyre több hasonló megállapodás jött létre az EU-ban is, illetve konkrétan olyan infrastruktúracégeket hoztak létre a nagy operátorok, melyeknek éppen az volt a céljuk, hogy intézményesítsék a hálózatmegosztási modelleket - jóllehet olyan szoros együttműködés azóta sem jött létre hazánkban a piaci szereplők közt, mint a 2014-es kölcsönös haszonbérleti megállapodás és hálózatmegosztás.

Veszedelmes (tulajdon)viszonyok

Az elmúlt időszakban emellett a magyar távközlési piacon a tulajdoni viszonyok is jelentős mértékben átalakultak, így az érintettek közül egyedül már csak a Magyar Telekom működik változatlan tulajdonosi struktúrával, a Yettel a cseh PPF csoport többségi tulajdonába került, melytől az irányítást éppen a következő hónapokban szerezheti meg az arab Emirates Telecommunication Group, illetve a társaságban 25%-os tulajdoni részt képvisel a magyar állam is. Vagyis 2015 óta éppen a harmadik új tulajdonos készül belépni a cégbe.

A Vodafone Magyarország azóta szintén részben állami tulajdonban van, a többségi tulajdonos azonban idén év eleje óta a 4iG Nyrt. 

A piaci szereplők közül a Vodafone és a Yettel is dolgozik infrastruktúra-cégekkel, ám hogy a helyzet még bonyolultabb legyen, ezek közül a Vodafone-hoz tartozó Vantage Towers maradt a brit Vodafone Csoport tulajdonában, a Yettel hálózatával rendelkező CETIN Hungary tulajdoni viszonyai viszont együtt mozognak a szolgáltatócéggel. A Magyar Telekom saját maga birtokolja teljes mobilos és vezetékes infrastruktúráját.