Már egy éve, hogy a ChatGPT jött és felbolygatott mindent
A chatbot jött, látott és felforgatta a technológiai szektort: épp egy éve, hogy az OpenAI elérhetővé tette a csevegőszolgáltatást, és kinyitotta Pandora szelencéjét, de még mindig csak tapogatózunk, hol vannak a generatív szolgáltatások korlátai és milyen veszélyt rejtenek magukban.
2022-ben, a technológiai szektorban látott tömeges elbocsátások és költségcsökkentő intézkedések közepette november 30-án nyilvánosan elérhetővé vált az Open AI ChatGPT nevű, akkor még kísérleti szakaszban elérhető chatbotja. A ChatGPT mindössze két hónap alatt a valaha volt leggyorsabban növekvő fogyasztói alkalmazássá vált (időközben a Meta Twitter-klónja, a Threads döntötte meg ezt a rekordot), miután januárra sikerült átugrania a bűvös 100 millió aktív felhasználót. Idén októberben már 1,7 milliárd látogatója volt, amivel a világ egyik legforgalmasabb weboldalává vált.
Hat hónappal a webes felületen elérhető ChatGPT után az OpenAI májusban bemutatta a chatbot alkalmazás iOS rendszerre írt változatát, majd júliusban érkezett az app androidos verziója is. A széles körben elérhetővé vált generatív szolgáltatás megjelenése felpezsdítette a technológiai szektort, és egy új fegyverkezési versenyt indított el, többek közt a szakértelemért. Egy évvel a ChatGPT nyilvános elérhetővé válása után a techóriások milliárdokat öntenek a technológiába, a nemzetek harcot vívnak a szükséges, versenyelőnyt kínáló chipekért.
Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.
A nagy hype ellenére a tanulási görbe némileg lassabb, az oktatási intézmények jelenleg is keresik a technológia ideális alkalmazási módjait, ahogy a kreatív szakemberek, reklámszakemberek és fejlesztők is. Egy augusztusi tanulmány szerint a ChatGPT megjelenését követő néhány hónapon belül már láthatóan negatívan befolyásolta az online területen dolgozó szabadúszók, például szövegírók és grafikusok foglalkoztatási lehetőségeit.
Az egyik legfontosabb kérdés, hogyan segíti az eszköz a produktivitást, legyen szó akár szövegírásról vagy kódolásról, de ahogy az a technológia területén gyakran látható, a hosszútávú hatás nem mindig egyformán jelenik meg az egyes iparágakban és piacokon.
Februárban vált elérhetővé a ChatGPT fizetős verziója is, a ChatGPT Plus, amire a novemberi DevDay után annyira rákaptak a felhasználók, hogy az OpenAI-nak átmenetileg le kellett állítani az új regisztrációkat. A ChatGPT Premium előfizetők többek között az ingyenesen használható GPT-3.5 helyett a fejlettebb, GTP-4 modellt kapják meg, elsőként férhetnek hozzá számos új szolgáltatáshoz, illetve a szerverek terheltsége esetén lekéréseiket prioritással hajtja végre a rendszer. Az előfizetéses csoportba Magyarországról jelenleg is lehet csatlakozni, a ChatGPT Plus havi előfizetési díja 8990 Ft.
A ChatGPT-4 alatt dolgozó GPT-4 modell több adatra lett kiképezve, kevesebb hibás választ ad, és „árnyaltabb utasításokat” képes megérteni, mint a korábbi modell. A multimodális modell szöveg mellett már képet is elfogad inputként, tehát a fotókon, grafikonokon, mémeken és más vizuális termékeken látható információkkal is képes dolgozni. A kutatók bejegyzése szerint a GPT-4 és a többek közt a ChatGPT chatbotot hajtó GPT-3.5 közti különbség a hétköznapi beszélgetésekben is láthatóan megmutatkozik: míg az előző modellen alapuló chatbot legfeljebb 3000 szóban tud választ generálni összetett kérdésekre, a GPT-4 már akár 25 000 szavas válaszokat is készít, megértve az ok-okozati összefüggéseket.
Időközben az OpenAI is változásokon ment keresztül: a november 17-én igazgatótanács által elbocsátott Altman végül egy ötnapos herce-hurca után visszakerült a cég élére, immáron egy megváltozott összetételű igazgatótanáccsal, amiben megfigyelőként szerepet kapott a Microsoft képviselője is.
Mi jön most?
Azóta sorra érkeztek a konkurensek, köztük a Bard, az Anthropic Claude, a Character.AI és a Microsoft CoPilot, a ChatGPT azonban továbbra is nagy fölénnyel uralja a piacot. Idén februárban a Google jelentette be a szintén nagy nyelvi modellen alapuló Bardot, és generatív képességekkel bővítette azóta a Gmail, a Docs és a YouTube szolgáltatásokat. Az Amazon most novemberben rántotta le a leplet a Q nevű saját chatbotjáról, ami generatív MI-asszisztensként segít többek közt dokumentumok összegzésében, információkeresésben és e-mailek megírásában.
A következő lépcsőfokot a nagyobb személyre szabhatóság jelentheti: november hatodikán az OpenAI bejelentette, hogy a felhasználók elkezdhetik létrehozni a ChatGPT testreszabott verzióit meghatározott célokra, például a társasjátékok magyarázatára vagy az íráskészség fejlesztésére, majd saját chatbotjaikat megoszthatják másokkal is. Már csak abból kiindulva, hogy a versenytársak is az úttörő céget követik, a jövőben sorra jöhetnek a perszónák, az egyedi személyiségű, vagy saját igényekre szabott chatbotok a vállalkozások és felhasználók számára.