Befutott az első, jogilag megfelelő alapossággal alátámasztott panasz a Meta november elején bevezetett reklámmentes előfizetői modellje miatt, melyet az Európai Unióban a helyi szabályozás előírásaira válaszul hozott létre a szolgáltató. Csakhogy az osztrák aktivista, Max Schrems által vezetett noyb (none of your business) a Meta az előfizetéses modellel szembe megy az általános adatvédelmi rendeletben foglalt előírásoknak, amit ha nem akadályoznak meg sürgősen a hatóságok, dominóeffektust indíthat el az iparágban.

A Meta október 30-án jelentette be, hogy novembertől lehetőséget biztosít az Európai Unióban, illetve az Európai Gazdasági Térség tagállamaiban, valamint Svájcban élő felhasználóknak arra, hogy reklámok nélkül használják a Facebookot és az Instagramot. A csavar: ezért havonta 10 eurót (nagyságrendileg 3900 forintot) kell fizetniük, de csak akkor, ha a weben rendelik meg a "szolgáltatást" - ha okostelefonjukról, akkor az Apple és a Google jutalékkezelése miatt az összeg 13 euróra nő.

Bár az intézkedés a Meta szerint minden szempontból figyelembe veszi és tiszteletben tartja az uniós jogi normákat, jogvédők már azelőtt nekimentek a Meta hirdetésmentes előfizetési rendszerének, hogy a cég hivatalosan bejelentette volna azt, illetve csak pletykaszinten lehetett tudni, hogy mire készül a társaság.

Schrems már október elején nyomatékosította, hogy a hirdetésmentes modell ebben a formában elfogadhatatlan és minden lehetséges jogi eszközzel meg fogja azt támadni. Ennek jött el most az első lépése azzal, hogy a noyb panaszt juttatott el az osztrák adatvédelmi hatóság részére az ügyben.

De mi a gond a reklámmentes modellel?

A noyb arra alapozza beadványát, hogy az EU-s jogszabályi környezetben, így különösen az általános adatvédelmi rendelet, vagyis a GDPR értelmében csakis abban az esetben lehet követni egy internetező online tevékenységét, illetve személyes profilja alapján reklámokkal bombázni, ha ahhoz a felhasználó előzetesen, szabad akaratából hozzájárult - ez a döntési jog egy olyan alapvető jog kell legyen, mely minden EU-s állampolgárt egyformán megillet.

A jogvédő szervezet szerint ezt a választást legalábbis vitatható módon befolyásolja a Meta úgy, hogy akár havi 13 eurót is elkér azért, hogy ne kövesse nyomon a felhasználót - azaz effektíve pénzt kér azért, hogy a felhasználó a törvény által biztosított alapvető jogait gyakorolhassa.

A Gitlab mint DevSecOps platform (x) Gyere el Radovan Baćović (Gitlab, Data Engineer) előadására a november 7-i DevOps Natives meetupon.

A szervezet közleménye szerint statisztikák mutatnak rá, hogy ez mennyire súlyosan torzítja a tényleges választásokat, amikor a Facebook vagy az Instagram felajánlja a reklámmentes modellt az ügyfeleknek.

Míg egyes próbafelmérések során a felhasználók csupán átlagosan 3-10 százaléka nyilatkozik úgy, hogy nem bánja, ha nyomon követik az internetes tevékenységét a perszonalizált reklámok kiszolgálásához, addig 99,9-uk mégis beleegyezne ebbe már akkor is, ha csak egy jelképes, havi 1,99 eurós összeget kérnének el tőle azért, hogy ne kövessék az interneten.

A noyb felhívja továbbá a figyelmet, hogy ez az előfizetéses modell arra bátoríthatja a Meta riválisait, hogy hasonló konstrukciókat vezessenek be (a TikTok nem hivatalos információk szerint már teszteli ezt az üzleti modellt), ezzel középtávon kvázi luxussá téve a személyes adatok megfelelő szintű védelmét az uniós állampolgárok számára.

A szervezet ennek kapcsán hangsúlyozza, voltak idők, amikor az alapvető jogok csak a gazdagok kiváltságai voltak, a Meta üzletpolitikája pedig most ezekhez az időkhöz nyúlik vissza.

A noyb által most benyújtott panasz várhatóan rövidesen a Meta európai működése felett joghatósággal bíró ír testülethez, a DPC-hez kerül.