Lemaradó Kelet-Európát vizionál a mobilszakma
Komoly hozzáadott értéket teremt, ugyanakkor óriási beruházással is jár a mobil szélessávú infrastruktúra fejlesztése Európában, az okostelefonok által bonyolított átlagos adatforgalom pedig tovább nő majd, miközben a penetráció tetőzni látszik. A kelet-közép-európai régió kilátásai ugyanakkor világszinten a legrosszabbak középtávon - derül ki az iparági szereplőket tömörítő GSM Association friss publikációjából.
Az évtized hátralévő részében nem nő már látványosan sem a mobilelőfizetők sem pedig a mobil szélessávú szolgáltatásokat használó ügyfelek száma Európában, az operátorok azonban ezzel nem dőlhetnek hátra kényelmesen, hiszen a meglévő hálózatokon keresztül bonyolított adatforgalom ez idő alatt a többszörösére nő majd.
A kézenfekvő megoldás a torlódások elkerülésére természetesen az 5G-s hálózatok széles körű elérhetővé tétele, ez azonban forrásigényes, illetve az európai szabályozási politika sem éppen kedvez az ilyen mértékű befektetéseknek - hívja fel újfent a figyelmet az iparági szereplőket tömörítő GSM Association (GSMA) friss jelentése.
A szervezet idei publikációjában igyekszik kontextusba helyezni a mobiltávközlés európai szerepvállalását, így többek között megemlíti, hogy a szektor csak tavaly 910 milliárd eurónyi értéket termelt az európai gazdaság számára, ezzel a mobilszolgáltatások és kapcsolódó termékek az európai GDP 4,3%-át adták.
A teljes ökoszisztéma ezen felül nagyjából 2,2 millió európainak adott munkát direkt vagy indirekt módon, illetve a mobilszektor összesen mintegy 110 milliárd eurónyi adót fizetett meg az európai nemzetgazdaságok számára.
A GSMA publikációja szerint a mobilhálózatok forgalma a következő öt évben jelentősen nő majd, így lényegében változatlan számú felhasználó a jelenlegi adatforgalom háromszorosát fogja generálni 2028-ra. A szövetség régiós szinten felsorolt forgalmi előrejelzései szerint öt év múlva a jelenleg is legaktívabbnak számító közel-keleti régióban lesz a legmagasabb az egy okostelefonra jutó havi adatforgalom (59 GB), míg a kelet-közép-európai térségben a legalacsonyabb (37 GB) - jóllehet ennek okai sokrétűek lehetnek kezdve a fizetőképes kereslet nagyságától a vezetékes infrastruktúra-ellátottságon át a díjcsomagok árazásáig bezárólag.
Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.
A szervezet ismételten hangsúlyozza, hogy a növekvő adatforgalmi igények kiszolgálására további 5G-s fejlesztésekre lenne szükség, ezen a téren azonban Európa már most súlyos lemaradásban van a többi kontinenshez képest.
A GSMA példaként az 5G SA hálózatok számát hozza fel, mely a teljes európai 5G-s hálózati infrastruktúrának csupán 5%-át adta tavaly év végén, miközben Ázsiában már az új generációs hálózatok negyede használta 2022-ben ezt a topológiát (hazánkban éppen a napokban indult el az első kereskedelmi 5G SA szolgáltatás a Yettelnél).
A GSMA szabályozásért és a régióért felelős alelnöke, Pataki Dániel (aki egykor a magyar hírközlési hatóságot is vezette) a riport kapcsán hangsúlyozta, úgy tűnik, az európai szabályozási politika kezdi belátni, hogy az operátorok befektetési kedvét többek között a konszolidációs folyamatok támogatásával, a spektrumkiosztás további harmonizálásával és a "fair beruházási modellek" bevezetésével kell élénkíteni rövid- és középtávon Európában.
A Reuters korábbi, bennfentes információi szerint az ezt előirányzó jogszabályi reform elfogadására ugyanakkor már aligha lehet számítani a jelenlegi bizottsági ciklusban, ezért a fenti problémák egy részére reflektáló új törvényi szabályozás létrejötte, illetve hatályba lépése nem várható 2025 előtt.