Az 5G-s mobilhálózati infrastruktúrákról ma már mindenki hallott, ha más nem a közkedvelt konteók kapcsán, ugyanakkor tény, hogy az új generációs, a 4G-nél jóval nagyobb sávszélességet ígérő hálózatot mostanra tömegek használják. A tejjel-mézzel folyó mobilszélessáv-kánaánt azonban csak nem hozta el az új szabvány, aminek csak részben oka a bevezetésével járó irgalmatlan beruházási költség. 

Azzal ugyanakkor már jellemzően csak a szűkebb szakma és a technológia iránt érdeklődők vannak igazán tisztában, hogy az 5G szabványosítási folyamata során a szabványalkotók két lehetséges utat jelöltek meg 2017-ben és 2018-ban az eszközgyártók és az infrastruktúra-üzemeltetők számára: az 5G non-standalone (NSA) és 5G standalone (SA) topológiák között alapvető különbség, hogy míg előbbi erősen épít a meglévő, 4G-s infrastruktúra-elemekre, így inkább tekinthető 4,5G-nek, mint igazi 5G-nek, addig utóbbi gyakorlatilag minden ponton (maghálózat, rádiós réteg) szakít az előző generációval. A magyarországi mobilszolgáltatók közül elsőként a Yettel Magyarország állította üzembe saját 5G SA hálózatát, ezzel csatlakozva egy világviszonylatban jelenleg is mindössze néhány tucat szolgáltatócégből álló körhöz.

A Yettel 5G SA szolgáltatása országosan már közel 700 bázisállomáson érhető el, elsőként a Yettel 5G-t használó otthoni és irodai internet-előfizetői élvezhetik a szolgáltatást

-áll az operátor mai közleményében.

A szolgáltató szerint a fenti előfizetői kör egy részének már most elérhetővé vált az 5G SA hálózat, a továbbiakban pedig az otthoni és irodai internet-előfizetők számára a teljes hozzáférés biztosítása egy ütemezett menetrend szerint történik 2024. első negyedévének végéig, aminek része a hálózati teljesítmény további optimalizálása is.

Az új technológia a kompatibilis okostelefonokon a jövő év hátralévő részében jelenhet meg a szolgáltató ígérete szerint.

Egyedül nem jobban megy

Az 5G NSA topológia - melyet az operátorok világszinten és Magyarországon is kiterjedten használnak - a relatíve gyors bevezetési fázis mellett leginkább annak köszönhette népszerűségét a szakma körében, hogy a rádiókapacitást elképesztő mértékben képesek voltak növelni általa a szolgáltatók (legalábbis a C-sávban, ahol elérhetővé váltak a korábban elképzelhetetlen gigabites sávszélességű mobilnet-kapcsolatok).

Ez a megvalósítás ugyanakkor több sebből is vérzik a 4G-s architektúrától való függés miatt:

• ha a 4G (LTE) hálózat torlódik, az a szupergyors 5G-re csatlakozó eszközökre is hatással van,
• az 5G NSA-val számos, az 5G-nek tulajdonított előnyt nem vagy csak nehézkesen lehet kihasználni (slicing, URLLC stb.),
• a feltöltési irány bizonyos esetekben limitálja a lefedettséget.

CI/CD-vel folytatódik az AWS hazai online meetup-sorozata! A sorozat december 12-i, ötödik állomásán bemutatjuk az AWS CodeCatalyst platformot, és a nyílt forráskódú Daggert is.

A fenti problémák vagy hiányosságok gyakorlatilag teljesen felszámolhatók az önálló 5G-architektúra implementálásával, melynek bevezetéséhez elsősorban a mobilhálózatok agyát jelentő maghálózat modernizációjára van szükség.

A 4G-s EPC-k (Evolved Packet Core) után következő 5GC-k (5G Core) már mind korszerű cloud native architektúrák, melyek a szolgáltatások jóval egyszerűbb továbbfejlesztését és integrálását is lehetővé teszik, emellett olcsóbb hardveren üzemeltethetők, azaz összességében egy jelentősen hatékonyabban működtethető rendszert alkotnak.

Az 5G SA hálózatokhoz a már kiépített rádiós eszközök többnyire problémamentesen használhatók, legfeljebb szoftverfrissítésre vagy szoftveres paraméterezésre lehet szükség operátori oldalon. Emellett a terminálok, vagyis jellemzően a modern 5G-s okostelefonok és modemek is képesek 5G SA kommunikációra, ezt a képességet azonban a beszállítókkal egyeztetve éppúgy engedélyeztetni kell, mint például a 4G-alapú hívást (VoLTE) vagy éppen a VoWiFi-t.

VoLTE után jöhet a VoNR

A hanghívást illetően az 5G SA-nak köszönhetően egy újabb rövidítéssel is megismerkedhetnek az okostelefon-felhasználók, ez a VoNR, vagyis a Voice over New Radio, mely a VoLTE-hez hasonlóan teljesen IP-alapú (pontosabban IP Multimedia Subsystem, azaz IMS) megoldás és lefelé kompatibilis a VoLTE-val, azzal szinte egyező hangminőséget produkálva.

Okostelefonokkal vagy otthoni modemekkel rendelkező lakossági- és kkv végfelhasználók számára az 5G SA topológia ezzel együtt sem kínál igazán számottevő újdonságot - a rendszer által nyújtott ultra alacsony késleltetés és a fokozott megbízhatóság, illetve a hálózati szeletek támogatása elsősorban az üzleti felhasználók számára tehetik vonzóbbá a mobil szélessávú kapcsolatot.

A technológia frissítése ugyanakkor kevésbé aszimmetrikus feltöltési és letöltési sávszélességet eredményez azáltal, hogy 5G-n gyorsabb feltöltést tesz lehetővé, emellett a mobil típusától és egyéb hálózati paraméterektől függően kis mértékben csökkentheti az eszköz rádióforgalmazásból adódó áramfogyasztását, ami jótékony hatással bírhat az akkumulátoros üzemidőre.