Jogi akadályokba ütközhet a YouTube reklámblokkolók elleni harca
Adatvédelmi szakemberek szerint kémprogramnak tekinthető az adblockereket észlelő szkript, ráadásul mivel a rendszer nem kéri a felhasználók beleegyezését, ezért sértheti az elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelvet is.
A YouTube az év elején kezdte el tesztelni a reklámblokkoló kiegészítőket használó internetezők korlátozását annak érdekében, hogy minél több felhasználót tereljen át a YouTube Premium szolgáltatásra való előfizetésre. A cég az eleinte szűkebb körben futtatott intézkedéseket az elmúlt hónapok során fokozatosan elkezdte kiterjeszteni minél több internetezőre. A hirdetésblokkoló kiegészítőket és szolgáltatásokat nyújtó fejlesztők bevallása szerint a szigorító lépéseknek már mérhető hatása van, sok ezer felhasználó távolította el böngészőjéből az addig használt, reklámokat kiiktató beépülőiket.
Az adatvédelmi szakértők szerint az Európai Unió szabályozásai azonban útját állhatják a korlátozásoknak: Alexander Hanff októberben nyújtott be panaszt az Ír Adatvédelmi Bizottságnak (DPC) a YouTube adblockerek elleni harcát kifogásolva, azzal az érvvel, hogy a videómegosztó erre kialakított rendszere sérti a magánszféra védelmét és az uniós jog szerint illegális módszereket alkalmaz a hirdetésblokkolók észlelésére.
A kliens böngészőjében futó scriptek kémprogramoknak minősülnek, amik engedély nélkül tevékenykednek a felhasználó eszközén: jelenleg nem jelenik meg semmilyen értesítés, sem opt-out lehetőség, amikor a YouTube adatokat gyűjt arról, hogy a felhasználók eszközén vagy hálózati kapcsolatán aktívak-e hirdetésblokkoló megoldások.
Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.
Az adblockerek észlelése elleni harc nem újdonság, az ellenzők által hangoztatott egyik leggyakoribb érv, hogy a weboldalak és szolgáltatások JavaScript kódok segítségével ellenőrzik a használatot, és ez problémás. Hanff először 2016-ban fordult az Európai Bizottsághoz adblockerekkel kapcsolatban. Aggályaira válaszul a bizottság megerősítette, hogy a hirdetésblokkolók észlelésére használt szkriptek használatához a webhelyeknek az elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv értelmében a felhasználó hozzájárulását szükséges kérni, mielőtt adatokat tárolna, vagy hozzáférne a felhasználó eszközén lévő adatokhoz, például a cookie-k esetében is.
Hans legutóbb benyújtott panasza arra szólítja fel a DPC-t, hogy tegyen ellenlépéseket a YouTube gyakorlata ellen, és tiltsa meg az adblockereket felismerő rendszerek használatát, ami a magánélethez való alapvető jog megsértésével jár. Hans-on kívül Patrick Breyer, német digitális jogvédő és az Európai Parlament képviselője szintén ellenzi a lépést.
Amennyiben az Európai Bizottság úgy találja, hogy a YouTube hirdetésblokkoló-észlelő rendszere sérti az EU elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelvét, pénzbírsággal sújthatja a platformot, és a funkció megváltoztatására kényszerítheti a céget. Egyelőre korai lenne megjósolni, hogy a gyakorlatban milyen eredménye lehet az ügynek, ami az Egyesült Államokban élő felhasználókat vélhetően semmilyen módon nem fogja érinteni végkimeneteltől függetlenül.